Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az erdélyi királyi bizottság(1867-1872)

1/ A% aűtDÍXTI KIIUXTI BIE1?Ö5&Aa /1867-1872/ Mint már emlitettük, a főkormányszék nem oszlik fel mindjárt a kiegyezéssel; a magyar kormány fokozatosan kivánja átvenni Erdély ügyeinek irányítását. Szart királyi bla~ test köld Erdélybe; oa a kormán* alá* vas rendelV \ a a jre&ermalyazék elnökletéi is el kell hogy lássa, feladata /a hatéság vezetésével összefüggésben/ az igaügatáu átszervezése, a bizonyos politikai teendők /elsősorban a nemzetiségi kérdés területén/, amellett, mint pártjának exponense, közvetlen pártpolitikai feladatokat la ellát. A Jftkoraá&yssák működésének meg szintével ennek a mlnlsztóriumoknak át tóm adott feladatait a biztosi hivatal veszi átf ennek hatásköre fokozatosan a helyi ugyiSxe re«iukálédik /1372-ben már nagyrészt csak a katonaságnál kapcsolatos és egészségügyi igazgatási működést fejt ki/. A biztosság 1872. szeptember 30-án szintet1 "meg működését; lényegében ezt az időpontot kell a külön erdélyi országos kormányzati szervek működése, a különálló Erdély végének tekinteni. X X X