Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)

ben, midőn a császári katonaság elözönlötte az országot, legnagyobb problémát jelentő kérdés megoldására; a katonaság és a polgári lakosság közti viszony rendezésére* A gttberniuo politikai porokban birói hatáskört gyakorolt. Az uj hatőság fejlett bürokratikus szervezettel rendelkezett ugyan, hatáskörét az államélet legapróbb részletkérdéseiig uapiron pontosan kidolgozták, de a magyar alkotmány felrúgásán alakult idegen eredetű hatóságot a nép gyűlölte, a hadsereg viszont semmibe vette, az eredetileg Bécsből neki szánt szerepet a jelek szerint semilyen tekintetben nem tudta jól megoldani, rövid négy évi szereplés után, 1677-ben fel is oszlott. Az alkotmány 1681-i visszaállítása után a nádori méltóságot újra helyreállították,s ezután - akárcsak 1673 előtt - a megcsökkent és hiányos hazai központi kormányzat ismét a magyar tanács és a nádor, 111. a helytartó közt oszlott meg. z z A királyi Magyarország központi kormányzatának tragédiája a XVI-XVII. században az, hogy a Mohács után kialakult helyzet /az ország három részre szakadása, jelentős sávjain a hadszintér-állapot megmerevedése, idegen uralkodó, az uralkodó osztály szűk és ellentmondásos rendi szemlélete stb./ szükségképpen elvágta egy korszerű és egyben a nemzeti érdekeket maradék* talanul szolgáló államkormányzat kialakulásának lehetőségét* A korszerű hivatali szervezetet az udvar nyújtotta - s ezt ebben a korban csak a központi uralkodó hatalom nyújthatta de ez a magyar állami ós nemzeti érdekek jelentős csorbítását vonta maga után, perspektívájában pedig a félgyarmati jellegű függés előkószitője volt. Másfelől az állami, legalábbis közjogi önállóság védelmezője a királyi területen belül - ellentmondásosan ós tökéletlenül ugyan - a rendiség volt, ez viszont nem tudott, s jellegéből következően nem is tudhatott korszerű kormányzati formát teremteni. /Az egészséges, az európaihoz helyi sajátosságai ós átmenetisége mellett is közelebb álló fejlődóst az államkormányzatban a XVII. századi Srdély járta, egy nemzeti, fejedelmi központosítás alapjait rakván le, ezssel az egész Magyarország viszonylagos önállóságát biztosítva./ A királyi Magyarország államügyeinek központi kormányzata igy megoszlott a korszerű, de idegen befolyást jelentő bécsi hatóságok és a hazai középkorias szinezetü testületek és tisztségek /magyar tanács, helytartó, nádor/ közt, mig a megoszlás arányát az uralkodói és a rendi hatalom állandóan htűlámző ercő viszonyai szabták meg időről időre.