Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A diploma leopoldinum kora

rangjára emelése, X7?Ö-i uj instructio-jaj a -Suberniumnál az Auersperg-féle reform, £ vx^lö^riv.tad-náí az 1772«! uj szabályozás/5 az Irdólyi udvari Kancellária 1775-i nagy ügyintézési reformja is némileg még ez időszak késel terméke* II. József uralkodása ujabb reformperióduat jelent /a változások 1782 4b 1787 közt bonyolódnak le/. Ujabb fontos periódus a restitutio időszaka /lényegében 1790-ij bizonyos vonatkozásokban 1797-ig kell eltolnunk a határt/* S végül az 1810-es éveljen kerül még sor néhány maradandóbb szabályozásra. A reformperiódusok összefüggése egyrészt a Birodalom egészének helyzetével s a birodalmi igazgatás ebből következő változásaival, másrészt Irdély egész politikai helyzetének alakulásával annyira kézenfekvő

t hogy nem is szükséges részletesebben kitérni rá* A másik általánosságban megjegyzendő dolog: a Habsburgpolitika szembetűnően másképp kezeli az erdélyi közigazgatást ós biráskodást, mint a kincstári igazgatást. A Suberniumot Szatmár után közvetlenül újjászervezik; elvileg egeszén feloszlatásáig az országgyűlés által jelölt testfel t arad /1761 ós 1790 meg 1816 és 1837 közt természetesen nem országgyulési uton gondoskodnak a szolgálatból kivált kardinális tisztségviselői s tanácsosai pótlásáré^ A kincstart óság újjászervezésére azonban csak 17^2-vel kezdődőleg kerül sor, s magát a thesaurar.iust ugyan az országgyűlés választja, de' ez nem jelent semmiféle rendi befolyást a kincstári igazgatásra. A többi tisztviselők választására a diétának nincs somilyen befolyása. Igaz, ez a rendi befolyás a Qubernium esetében is alig több formálisnál*, A kincstári igazgatásnál azonban még a formák betartásáról sincs /vagy csak jelentesteién mén u van./ szó*