Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A diploma leopoldinum kora

=* 11G •*> alatt maga intáai, a Cameralia mlxt&~t /a közigazgatást ia il­letőket/ előbb meg kell tárgyalnia a foparane miokkal. Adó- a még inkább Semmissarlatiea-lgazgatási hatásköre csökken, 1 f énstári ügyeket illetően az Udvari Kamara és az Universalbanka­iflt alá tartozik. /Megemlítendő mégs a pozsareváci békében a Habsburg-birodalomhoz kapcaolt Olténia kincstári igazgatá­silag Erdélyhez kerül,/ Az 1720-as évekbsn a cameralia reptae­sentans elmét a cameralis direeter váltja fel; a hatóság is eaaeralis directio néven szerepel. la 17^0-es évektől kezdődőleg azután egyre-másra kö­szöntenek be változások as' erdélyi kincstári igazgatásban. Az első lépés a kincstartóság ujjá8zervezóae. 1742. augusz­tus 4-én nevezik ki az uj theaaurarius-t is* aki elődeihez ha­sonlóan tagja a Guberniumnak /bár ez nem jelenti azt. hogy a főkormányszék bármiféle hatáskört ia gyakorolna - mixta-ügye­ket kivéve - a kincstári igazgatásban/, A kincstartó 1743. szeptember 2-i utasítása szerint kis irodájával irányítja a kincstári apparátust; az ©gyes igazgatási ágak élén "assistena**­ei állnak: a bancalis repraosentana, a fiscalia director, a assámvevők, a sóügyi igazgató, a bánya*- és pénzyerésügyi in?­spector, a harmincadfelügyelő s a fiscalis jószágok inspector-a; ezek kesfcl a bancalis repraesentane /saját ügykörének ellátása mellett/ mintegy ellenőre a kincstartónak; állandóan oldala mellett is tartózkodik. A Shesaurariatus felettes hatósága továbbra is az üdvari Kamara* A további változások előbb a kincstári igazgatás legfel­sőbb irányítását illetik; 1744* november 26-án nevezi ki Mária Terézia Wiesenhütten-t "Militar- und Schuldenakaase, Kupfer­und quecksilberfund© bestellter director»-rá; négy hónappal később történik meg az Universalbankalit^t feloszlatása /a pénztári ügyek részben az Udvari Kamara, részben helyi igaz­gatási szervek hatáskörébe kerülnek/, az 1745-ben megszer­vezett Hofkommission in Bannatleis, Transylvanicis et Illyri­cis elnyeri az erdélyi Sameralia irányítását is /a bánya-, pénzverásügyet és a számvételt kivéve/, az 1745* szeptember 13-án létrehozott bánya- és péngverésügyi udvari kollégium pedig az ilyéntermészetü erdélyi ügyeket /Wiesenhütten koráb­bi bányaügy! hatáskörét 1746 Őszén veszi át/. Magában az er­délyi kincstári igazgatásban 1746 októberében &erül sor ket­tős reformra: 1746. október 9-én a kincstartó új utasítást nyer, október 25-én pedig létrejön a Jhesaurariatus in Monta­niatlcls et Monetariis. Az uj utasítás lényegében fenntartja az 1743-i Instrmctio-ban rögzített assistens-i rendazert /az­zal a változtatással, hogy a korábbi bancalis praeaentana.mint K €enslllarltt8 Camerae nostrae Anlieae. in thesaurarii coad­juterium ibi existene" látja el ellenőrző feladatát/. A bánya­és pónsverésügyi kincstartóság vezetője is a kincstartó; a hatéság a már ismertetett assistens-i rendszerrel műköáik /a coaújutor itt is ellenőrző szerepet gyakorol/. A Bergkolleg felső irányítása alá tartozik /havi jelentésekre köteles, s fent©8abb vagy nehezen eldönthető Ügyeit elé kell tárnia/. A kincstartó köteles évi személyes ellenőrzésre a főbb bánya­helyeken; feladata a bányászok és aranymosók védelme, uj bá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom