Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)

•a* w m Pozsonyban ülései* magyar tanács aié Bécsből a fontnsabb ügyeket írásban terjesztették, £ tanácskozás eredményét képező javaslatot valószínűleg a helytartó* titkára fogalmazta meg és írnokai t±a%»-ásták le, a jslek szerint a magyar tanácsnak külön hiyatalaaervesete, irodája zem volt. Irásoeli véleményét aztán általában a titu;,-* !^..^aban Ismertette *a ur«Ikodóva3 az ilyen alkalmakkor ott megjelent magyar kancellár vaí?y a kancellária titkára* b/ Kísérletek állandó Jelle^jkospenti kormányszerv alakítására A XVI• század első felében rövid életű kísérlet történt egy szilárdabb vázu kormányzótestület alakitás-ára, 111« a magyar tanácsnak állandó jellegű, központi hatósággá való átszervezésére. A ki sárlet- a helytartó" /locumtenens/ tisztsége és a magyar tanács /ill. annak" egy része/ összekapcsolásával próbált az Örökös tartományok kormánytanátssához hasonló szervezetet alakítani. A hálótartó már 1526 előtt képviselco aa országból távollevő királyt as államkormányzat ügyeiben, a királyi tanácsra támaszkodva. 1 régi alkotmányos formát támasztotta fel I. Ferdinánd, midőn - Mária királyné rövid 11^7-i helytartósága után - l528-b&&, az országból távozván* Báthori István nádor és helytartó mellé szilárdabb vázu ^ly^i^j^ta^ nácsot /locumtenens et consiliarii.«./ rendelt, a nádoron kívül a királyi tanács öt tagját nevezve ki tanácsosokká, feladatukká téve az egész belügyi kormányzat, közigazgatás, pénzügy, igazságszolgáltatás ellátását* A tanács Budán székelt, ám működését már a következő évben, 1529-ben megakasztotta a török hadjárat, melynek során az ország fővárosa elesett, íuajd János király kezére került, A helytartóság ezután Pozsonyba t<l%r át székhelyét, ahol előbb a kancellár és országbíró együttesei^ majd 1532-től Thurzó Elek országbíró viselte a hely* -rtói ti.?£~ tet. Maga a tanács felbomlott, íhurzó nem tartózkodott állandóan Pozsonyban, a helytartóság hatásköre is bizonytalanná vált,m@jem az 1535-i országgyűlés újra állandó tanácsosokat számszerint hetet - rendelt mellé, s az 1537-1 gyűlések; pent^s^i? ban szabályozták illetékességét* Teljesen kiforrott és állandó formák közt azonban csak Thurzó halála után, ^árady Ml %?aatergomi érsek és főkancellár,/15^2-1549/, majd IFJXal:; püspök helytartósága /1550-1554/ alatt működött a helytart4taSáO»* Állandó tagjai a magyar tanácsból kérditek ki* /154C4 főpap és 4 orsaágbáró, 1549-t51 5 főpap és 5 vilá&i taj^á^sogi az utóbbiak azonban nagyrészt már nem országbírók, hanem azafeszerűen képzett nemesek voltak*/ A tanácsosokat az ^ralroűó nevezte ki, de az üléseken a magyar tanács bármelyik tagja résztvehetett. A két testűlet tehát eredetében egy voltj 111 a helytartótanács a magyar tanács állandóbb formák kö'ssé v&ló sűrűsödését jelentette. Székhelye Pozsony volt*