Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

meg fogja mutatni ez a térkép a nemzetségi birtokokat,, azok osztódását és az osztályokon a falvak kialakulásának folyamatát, addig pl, a XVIII. században már előtérbe kerülnek a funkciók, gazdaság- és közlekedésföldrajzi kérdések stb. És éppen ebben jelentkezik az alapvető különbség a településföldrajz és a településtörténet között. A településföldrajzos maga előtt látja a települést, a tájat, melyet vizsgálnia és leirnia kell, a településtörténésznek pedig fejlődéssorai megállapításához előbb Össze kell gyűjtenie adatait és csak akkor foghat hozzá a települések leirásához és magyarázásához. A másik nagy különbség abban mutatkozik, hogy mig a településföldrajz tárgyát, a települést állapotnak.fogj a fel, addig a településtörténeti kutató, bár keresztmetszeteket rajzol, a. települések történetében elsősorban folyamatöt lát. Ennek megrajzolása már a településföldrajz kutatójának feladata, aki rajzának elkészítéséhez felhasználja a településtörténész kutatásának eredményeit. így kapcsolódik egymáshoz település- . történet és településföldrajz. Mint ahogy a településföldrajzos súlyt helyez a települések morfológiájára, a településtörténet munkásának elsőrangú feladata a települések múltbeli arculatának és szerkezetének kutatása. Ki kell mutatnia a ható tényezőket és- a kölcsönhatáso kat a település helye, a település formája, a benne lakók foglalkozása és megélhetési forrásai között. A földfelszín tagozódása meglátszik a falu képén. Keskeny völgyek településformája a sorfalu, a szük völgyekben kilométerekre nyúlik a helység /Bétaszék, Pomáz/. Sik vidéken agrárfalu keletkezik, erdős és hegyes tájakon állattenyésztő, szénégető és iparos helységek. Amint a településföldrajz is éppen a települések arculatának megmagyarázásánál használja a történeti f-öldrajz eredményeit, éppen ugy a településtörténész.a falu telephelyének, formájának, utcáinak, tereinek és határának stb. leírásánál támaszkodik a történeti földrajzra, ill. annak eredményeire. Az a-különbség mégis, hogy az előbbi csak a ma is látható formák megmagyarázására törekszik, az utóbbi pedig keresztmetszetekben a teljés és folyamatos fejlődést igyekszik megrajzolni. Itt ismét megmutatkozik, hogy a történeti földrajz történettudományi disciplina és a fenti vonatkozásban a településtörténet segéd-