Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)
BOTTLÓ BÉLA: Genealógia
Á harmadik probléma az egyén őseinek sorszámokkal való ellátása, azaz miként sorszámozzuk az egyén őseit. Az őstáblán szereplő egyéneknek az Örökléstani vizsgálatok szükségletei szempontjából legcélszerűbb sorszámozási módja az, ha az egyén, akinek az ostáblajárói van szó az 1. sorszámot kapja, az előző generáció, vagyis a szülők sora a 2-3~as sorszámot, az ezt megelőző generáció, vagyis a nagyszülők sora a 4-7~es sorszámot, az ezt megelőző generáció, vagyis a szépszülők sora a 8-15-ös sorszámot, a dédszülők a l6-31~es sorszámot kapják, és igy tovább* Ennek a jelölési módnak a segitségével könnyen megállapítható az, hogy a kérdéses ős az egyénnek milyen fokú őse,és a teljes ostábla elkészítése nélkül is levezethető az a vonal, amely áz őstől az egyénig vezet még akkor is, ha ez az ős az őekíesés következtében az őstáblán többször is előfordulna. Az őstáblán szereplő egyéneknek ilyen módszerrel való sorszámozása az őstáblák biológiai szempontból - különösen örökléstani vizsgálatok szempontjából - való felhasználásánál bir jelentőséggel• Ezzel a ma már általános jelölési móddal azonnal megállapítható az, hogy a megadott sorszámú ős a kérdéses egyén melyik rendű generációjának sorába tartozik, továbbá az is, hogy a kérdéses ős apa-e vagy anya™e? A páros sorszámú ak ugyan ie mindig x az ostábla tulajdonosának finemü elődei, a páratlan sorszámúak pedig a nőnemű elődei. Vegyük például az egyén 23. sorszámú ősét. /V.ö, az I. táblázatot/. A 23* sorszám a 2^"-én, tehát a 16-31 sorszámot viselő ősök között foglal helyet, ez pedig az ostábla tulajdonosának dédszülői renden lévő őseinek a sora. Minthogy a 23 páratlan szám, az illető ős tehát nőnemű. Ennek a férje az őstáblán a 22. sorszámot viseli. A kettőjük házasságából született gyermek az őstáblán a 22:2-11. sorszámú egyén lesz, s minthogy ez páratlan szám, szintén nőnemű. Ennek a férje az előtte levő lo. sorszámot viseli az őstáblán, a gyermeke pedig ennek a számnak a felét, tehát az 5-ös sorszámot kapja, aki ennek alapján szintén nőnemű. Ennek a férje az előtte levő 4~es sorszámmal szerepel. E számnak a fele a 2-es sorszámmal jelölt egyén, aki az ostábla tulajdonosának az apja. A