Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

BOTTLÓ BÉLA: Genealógia

A katholikus egyház a régi germán jogra támaszkodik, amit a kánonjog is átvett. Az ugyanazon nem^dékhez tartozó leszármazottak egymásközötti ~ vérrokons ágának fokát a közös őstől való egyenesági vérrokonsági fokozat fejezi ki. Tehát a testvérek első, unokatestvérek másodfokú vérrokonok, A nem ugyanazon nemzedékhez tartozó vérrokonoknál a vérrokonsági fokot a közös őstől távolabbi vonalon álló vérrokonnak a közös őstől számított foka fejezi ki. Tehát nagybácsi és unokaöccs másod-,nagybácsi és unokaöccs fia harmadfokú vérrokonok. A genealógiai kutatás mindig az egyedből indul ki. Az egyed az által, hogy szülei nemzették, vérségi kapcsolatba kerül minden olyan személlyel, aki ugyanazon őstől, szüleinek felmenőitől származik. Az egyedet nézhetjük aktív szerepében, mint nemzőt, vagy passziv szerepében, mint nemzettet, A genealógiai kutatásnak azokat az eredményeit, amelyekhez az egyedeknek a leszármazással kapcsolatos aktiv szerepének kutatása során jutunk, a leszármazók kutatásának nevezzük és amennyiben ezt táblázatra vetitjük fel, leszármazási táblát kapunk. A leszármazási táblázatokat gyakran fs alakban ábrázolták, ahol is a fa törzsére irták a közös ős nevét, a fatörzsből kinövő ágakra az ős gyermekeinek nevét és igy tovább, mig a falevelekre az utolsó nemzedékek nevei kerültek. Amennyiben pedig az egyedet passziv szerepében nézzük, tehát azt keressük, hogy kik vettek részt az egyed létrejöttében és a reájuk vonatkozó adatokat táblázaton összesítjük, akkor az egyed őstábláját kapjuk meg. Az egyed felmenői azok a személyek, akiktől az egyed származik. Ha a genealógiai kutatás az egyedekkel e kettős szerepükben foglalkozik, a kutatás eredményeit e két táblázat kombinálásával, különféle uj táblázatokon mutathatja be* Az ostábla az időben legfiatalabb személlyel kezdődik, majd a két szülővel, azután azok szüleivel /a kérdéses egyed négy nagyszülőjével/ és igy tovább folytatódik. Elméletben a kérdéses személytől fölfelé távolodva - mivel minden generációban az ősök száma megkétszereződik - az ősök száma az egyes generációkban is végtelenre szaporodhatna. E lehetőségnek a;

zonban mind az egyenesen távolodó, mind pedig az egyes generációkban szereplő ősöknél határt szab a tényleges'helyzet, mi- j