Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

BOTTLÓ BÉLA: Genealógia

A katholikus egyház a régi germán jogra támaszkodik, amit a kánonjog is átvett. Az ugyanazon nem^dékhez tartozó leszár­mazottak egymásközötti ~ vérrokons ágának fokát a közös őstől va­ló egyenesági vérrokonsági fokozat fejezi ki. Tehát a testvé­rek első, unokatestvérek másodfokú vérrokonok, A nem ugyanazon nemzedékhez tartozó vérrokonoknál a vérrokonsági fokot a közös őstől távolabbi vonalon álló vérrokonnak a közös őstől számí­tott foka fejezi ki. Tehát nagybácsi és unokaöccs másod-,nagy­bácsi és unokaöccs fia harmadfokú vérrokonok. A genealógiai kutatás mindig az egyedből indul ki. Az egyed az által, hogy szülei nemzették, vérségi kapcsolatba ke­rül minden olyan személlyel, aki ugyanazon őstől, szüleinek felmenőitől származik. Az egyedet nézhetjük aktív szerepében, mint nemzőt, vagy passziv szerepében, mint nemzettet, A genealógiai kutatásnak azokat az eredményeit, amelyekhez az egyedeknek a leszármazással kapcsolatos aktiv szerepének ku­tatása során jutunk, a leszármazók kutatásának nevezzük és amennyiben ezt táblázatra vetitjük fel, leszármazási táblát kapunk. A leszármazási táblázatokat gyakran fs alakban ábrá­zolták, ahol is a fa törzsére irták a közös ős nevét, a fa­törzsből kinövő ágakra az ős gyermekeinek nevét és igy tovább, mig a falevelekre az utolsó nemzedékek nevei kerültek. Amennyiben pedig az egyedet passziv szerepében nézzük, tehát azt keressük, hogy kik vettek részt az egyed létrejöt­tében és a reájuk vonatkozó adatokat táblázaton összesítjük, akkor az egyed őstábláját kapjuk meg. Az egyed felmenői azok a személyek, akiktől az egyed szár­mazik. Ha a genealógiai kutatás az egyedekkel e kettős szere­pükben foglalkozik, a kutatás eredményeit e két táblázat kom­binálásával, különféle uj táblázatokon mutathatja be* Az ostábla az időben legfiatalabb személlyel kezdődik, majd a két szülővel, azután azok szüleivel /a kérdéses egyed négy nagyszülőjével/ és igy tovább folytatódik. Elméletben a kérdéses személytől fölfelé távolodva - mivel minden generáció­ban az ősök száma megkétszereződik - az ősök száma az egyes generációkban is végtelenre szaporodhatna. E lehetőségnek a­; zonban mind az egyenesen távolodó, mind pedig az egyes generá­ciókban szereplő ősöknél határt szab a tényleges'helyzet, mi- j

Next

/
Oldalképek
Tartalom