Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

BOTTLÓ BÉLA: Genealógia

Bottló Bélas GENEALÓGIA • ; • ' - ' A genealógia - általános értelmezésében - valamely élőnek valamely más élőtől való leszármazására vonatkozó rendszeres ismereteket foglalja magában, Leszükitett értelmezésében a genealógia az emberek közötti leszármazáson alapuló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó tudomány. És mint ilyen a genealógia a történelem egyik segédtudomány a, Genealógiai feljegyzéseket tartalmas&ó emlékeink szinte egykorúak az irásos történelmi emlékekkel. Az uralkodók, mythológiai alakok, hősök rokoni kapcsolatainak feljegyzései a történetírás első emlékei közé tartoznak. A genealógiának, már mint tudománynak- is a renesszansz ad hatalmas lendületet. Főiskolákon tanitják kiváló történészek, és jogászok is foglalkoznak vele. Ezután hanyatlás következett, mert nem került a történelmet alakitó nagy mozgalmakkal kapcsolatba. Később azonban - különösen a természettudományok fejlődésével - ujabb lendületet vesz a genealógiai kutatások iránti érdeklődés. Sorozatokban jelennek meg a genealógiai forrásmunkák. Gyakorlati célokat szolgáló szerepén kivül /őstáblák, leszármazási táblák, stb. készítése a torténetiTás számára, örökösödési perekhez rokoni kapcsolatok igazolása stb,/ a genealógia, mint a biológia segédtudománya is szerephez jut, A genealógia ezen . kivül még mác tudományoknak, igy a szociológiának, a statisztikának /biostatisztika/ stb. is segédtudománya. A biostatisztika ugyanis csak a genealógiai kutatások által szolgáltatott adatokra támaszkodva tud bizonyos kérdésekre választ adni: házasságok termékenysége, házasságok időtartama, generációk élettartama, egyes családok kihalás a, s tb. E rövid összefoglalásban eltekintünk a genealógiának a . történettudományon kivül más tudományokkal való kapcsolatai ismertetésétől és csak annyiban ismertetjük, amennyiben ered-