Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

BORSA IVÁN: Irástan (Palaeographia)

Borsa Iván; I R Á 3 T Á N /Palaeographia/ A paleográfia az Írással, az irások fejlődésével foglalkozik, de ennek a történeti segédtudománynak feladata az Íráshoz használt eszközök történetének a vizsgálata is, Feladata, hogy a különböző Írásokat megfejtse, az irások olvasását tanítsa, datálatlan irások keletkezésének hozzávetőleges időpont ját általában /századát/ megállapítsa, továbbá foglalkozik az egyes Írásformák keletkezésével, elterjedésével és az ezekből levonható művelődéstörténeti kérdésekkel. Az emberi gondolat rögzítésének legrégibb eszköze az irás Az irás "felfedezése" nem egy nép vagy egy kultúra nevéhez fűződik. Több nép, több kultúra teremtett irást. Az emberiség ma is többfele irást használ. Az Európából kiindult, s ma legelterjedettibb és általunk is használt iráson kívül számos országban ettől teljesen idegen írásokat használnak /pl, Kína, Japán, India, arab országok/. Története folyamán az emberiség sok olyan irást alkotott, amely néhány évszázad vagy évezred után már csak emlékeiben maradt fenn /pl. sumir ékírás, egyiptomi hieroglifák, maja csomóirás/. Minthogy több irás kontinui tása teljesen megszakadt, azok megfejtése századokon át problémát okozott /pl. a maja irást néhány évvel ezelőtt elektronikus gép segítségével sikerült megfejteni/. A paleográfia tulajdonképpen annyi ágra oszlik, ahány fajta irás az emberiség történelme folyamán kialakult. Az irások egyik csoportja szavakat, másik része szótagokat, s a legtöbb hangokat jelöl. Az általunk használt un. latinbetüs irás a görög Írásból a római /latin/ kultúrában fejlődött ki. A görög irás viszont a föníciaiból veszi eredetét, s ennek elődje az i.e. 12-11. századi ósemita irás, amely az egyiptomi Írásból vált ki. - A görög irás a mai görög írásban tovább él, s ebből az írásból fejlődött a Cyrill-féle irásreform segítségével az oroszban és még néhány nyelvben használt