Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti statisztika

Őstermeléshez tartozó foglalkozási alcsoport 1 9 1 0 - ben 1 9 4 1 - ben Őstermeléshez tartozó foglalkozási alcsoport keresők feltár- 1 együtt |kere1tottak1 Isők 1 eltar1 tottak együtt Őstermeléshez tartozó foglalkozási alcsoport száma szára sze, rint %b an száma ' 1 1 1 szarni & sze-j rint! 100 kat. holdon felüli • mm 1 mmmt ! ' 50-100 kat.holdas Ibirto•0~$0 " « Ikos és .0-20 " f [bérlő cin n 11 fi ] • f— i— 15 kat.holdon alulii •• ———- 1 ~ lirtokos és bérlő segítő családtagja ' 1 ? Gazdasági tisztviselő ! •Gazdasági cseléd ... 1 i ! Gazdasági munkás és napszámos 1 r'.V ! 1 Egyéb őstermelő foglalk. 4'; j 1 Őstermelés összesen: | • 1 . i - • —* "Viszonyszámon két, illetve több statisztikai adatnak egy- áshoz mért arányát kifejező számot értjük"

. Ez lehet azonos sllegü statisztikai sokaságok, vagy két teljesen különböző, de 2,ymással valaminő kapcsolatban álló statisztikai jelenség aráyát kifejező szám. Az előbbi eset pl., ha azt vizsgáljuk, hogy yyetlen községnél, vagy valamely megyénél az összterülethez Lszonyitva hogyan növekedett a szántóterület nagysága, az uSbbi eset, amikor a termésmennyiséget a bevetett területtel )zzuk kapcsolatba és vizsgáljuk a terméseredmények mennyiséit. "A viszonyszám minden esetben az összehasonlitandó és az sszehasonlitás alapját képező statisztikai jelenség abszolút íámadatainak a hányadosa". A viszonyszám kiszámitása történitik a hármasszabály alkalmazásával is, amikor a hasonlitani számok egyikét 100-nak vesszük. Ebben az esetben a viszonyain százalék, gyakran alkalmazott a történeti statisztikában, legnagyobb mértékben felhasználja a viszonyszámokat a városjlesztési statisztika. A viszonyszámok gyakrabban használt