Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

gedélyével, amennyiben annak nyilvánosságra hozása nem sért közérdeket. Az 50 évnél fiatalabb köziratok kutathatóságáról, illetve másolhatóságáról a Nemzetgyűlés vonatkozásában a Nemzetgyűlés elnöke, a közhatóságok, közhivatalok esetében az illetékes miniszter döntött. Az a közirat, amelynek eredetileg is az volt a rendeltetése, hogy magánszemélyek tudomására jusson, engedély nélkül is kutatható volt. A kutatás fenti szabályozása nem vonatkozott: - a legfőbb Állami Számvevőszékre, - a Közigazgatási Bíróságra, - a hatósági bíróságra, - az ítélő bíróságokra, - az államügyészségekre, valamint - az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal irataira. A tc. a következő levéltártípusok feladataival foglalkozott: - a Magyar Országos Levéltár, - az állami kerületi levéltárak, - a Honvéd Levéltár és Múzeum, - a káptalanok és konventek által őrzött hiteleshelyi országos levéltárak, - a vármegyei, - a törvényhatósági jogú városi, - a megyei városi, - a községi levéltárak, illetve - azon levéltárak, melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve közlevéltárnak minősített. A Magyar Országos Levéltár a vallás- és közoktatásügyi miniszter főhatósága alá és a Magyar Nemzeti Múzeum, mint önkormányzat szervezeti keretébe tartozott. A MOL szervezetét és működését a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának előterjesztése alapján, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozta. A MOL illetékességből átvette: - az államfő, - a Nemzetgyűlés, - a minisztériumok, - a Legfőbb Állami Számvevőszék, - a Kúria,