Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

törzskönyvek, erdőgazdaságok üzemtervei, vizikönyvek, alapító oklevelek, egyesületek, társulatok alapszabályai, anyakönyvek másodpéldányai. A vármegyeiek mellett a városi levéltárak is küzdöttek a helyhiánnyal. Néhány levéltárban minden előzetes terv nélkül már a századfordulón selejtezés folyt (pl. Hódmezővásárhelyen, Kőszegen). Pesten az 1870-es évek végétől készültek ilyen tervezetek, amelyekből végül 1918-ra lett szabályzat. Ezen túlmenően 1919-ban selejteztek Egerben, 1926-ben Nagykanizsán, 1930-ban Zalaegerszegen, 1935-ben Sátoraljaújhelyen, 1941-ben Nyíregyházán, szintén nagy pusztítást végezve az iratokban. Az 1939-ben elrendelt országos felmérés, illetve Jánossy Dénes korábban említett öszszefoglalása szerint a városi levéltárakban egy sor problémával találkoztak: Baján, Kolozsvárott, Miskolcon, Pécsett, Szegeden az iratok elhelyezését nem találták megfelelőnek. A megyei városok közül gondok voltak Balassagyarmaton, Csongrádon, Esztergomban, Gyöngyösön, Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Mohácson, Szentesen stb. Vizsgálat során választ kerestek arra a kérdésre is, hogy átadnák-e a megyei városok irataikat nagyobb gyüjtőlevéltárnak. Hajdúböszörmény, Kaposvár, Mosonmagyaróvár, Szekszárd, Szentes, Zalaegerszeg, Vác szívesen átadta volna, míg a többi város ígéretet tett az iratanyag megfelelő gondozására. A városi levéltárakat az 1945 októberétől végzett felmérés szerint az alábbi károkat szenvedték: Baján a városból elmenekített iratok 1/3 része a fosztogatások miatt károsodott. Kecskemétről a levéltárat Koháry-Szentlőrinc majorsági kastélyba vitték, ahol ágyútűzben jelentős mennyiségű iratanyag elpusztult. Szeged gazdasági iratai semmisültek meg, Székesfehérváron az elmenekített anyagrész megmenekült, a városházán maradt károsodott. A megyei városok közül a legnagyobb veszteség a mezőtúri, törökszentmiklósi, karcagi, gyöngyösi, nagykanizsai, pápai levéltárakat érte. Mint ismeretes, a városi levéltárak is befejezték 1950-ben működésüket. A városi levéltárak felépítése a következő volt: Feudális kor (-1848-ig) 1. A királyi biztos iratai 2. A választópolgárság iratai 3. A város tanácsának iratai 3.1. Jegyzőkönyvek (tanácsülési, gazdasági) 3.2. Tanácsi iratok 4. Városi bizottságok iratai