Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

fénymásológép többször (színenként) világítja meg a dokumentumot, ennek során a fényérzé­keny anyagok károsodnak. A fekete-fehér fénymásolás is súlyos veszélyt jelent a levéltári és könyvtári anyagokra. A sérülés kockázata miatt levéltári anyagot tilos olyan gépen másolni, amelyben a dokumentum mozgó résszel érintkezik. Az ilyen gépek irodai használatra készül­tek. Állományvédelmi okokból, a hőhatás, a fényhatás vagy a fizikai igénybevétel miatt, álta­lánosságban nem szabad fénymásolatot készíteni a következő levéltári anyagokról: - pergamen lapok, - illuminált vagy festett dokumentumok, - meggyengült (penészes, málló, törékeny stb.) dokumentumok, - a fény másológép munkalapjánál nagyobb méretű dokumentum, - pecsétes dokumentum, - nagy térképek és tervrajzok, - sérült kötésű könyvek, - nagy vagy nehéz könyvek. A könyvek fénymásolásánál különleges gondossággal kell eljárni. Kerülni kell a könyv gerincének lenyomását, amit gyakran tesznek annak érdekében, hogy a fűzés közelébe eső szöveg is jól olvasható legyen. A fénymásoló gépek általában nem alkalmasak a kötetek káro­sodásának elkerülésére. Az utóbbi években már több cég fejlesztett ki olyan fénymásológépet, amellyel a szoros kötésű könyvek is feszítésmentesen másolhatók. c) Mikrofilmezés Az új információ-átviteli technológiák elterjedése ellenére a mikrofilmezés változatlanul széles körben alkalmazott állományvédelmi módszer. A levéltári anyag kezelési módját te­kintve kedvező, hogy a mikrofilmezés alatt a dokumentum biztonságosan megtámasztva fek­szik, ugyanakkor a munka egyhangúsága és a mennyiségi követelmények miatt a felvételeket készítő személy esetleg kevésbé gondosan bánik a dokumentumokkal. Mikrofilmezéskor az általános kezelési előírások betartása mellett külön figyelmet kell fordítani a lapok forgatásá­ra, ami sok sérülés forrása lehet. Nem lehet mindent biztonságosan mikrofilmezni, mert a do­kumentum formája (pl. az írást eltakaró módon, iratokból fűzött könyv, amelyet szét kell bontani a szövegveszteség elkerülésére) vagy állapota (pl. törékeny papír) esetenként lehetet­lenné teszi a sérülések elkerülését. Ilyen esetben a munka megkezdése előtt mérlegelni kell, hogy mi okozza a nagyobb veszteséget: ha készül, vagy ha nem készül másolat az adott le­véltári anyagról. Ha az előbbi mellett döntenek, akkor az előkészítés vagy felvételezés közben megsérült dokumentum további megfelelő védelméről gondoskodni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom