Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

Példák az állagok kialakítására: Szerves fond, osztott iratkezelés: Építőipari Vállalat iratai a/ Munkaügyi Osztály iratai hl Műszaki Osztály iratai c/ Szállítási Osztály iratai ál Értékesítési Osztály iratai fond állagok Gyűjteményes fond X város Iskoláinak iratai fond a/ Kossuth Lajos Gimnázium iratai b/ Teleki Blanka Gimnázium iratai c/ Neumann János Szakközépiskola iratai állagok ál Kodály Zoltán Ének-Zene Gimnázium iratai ' Középszint, középszintű rendezés A középszint azokat a levéltári szinteket jelenti, amelyeken közepes terjedelmű levéltári egységek helyezkednek el. Ezek a következők: Az iratanyag középszintű rendezettsége azt jelenti, hogy kialakítjuk a fondok és állagok belső rendjét, vagyis a fondon és állagon belül elkülönítjük és csoportosítjuk, vagy kialakítjuk a kisebb levéltári egységeket. Az iratanyag középszintű rendezettsége minden levéltár számára kötelezően előírt szint, amelynek elérése a következő rendezési módok szerint történhet: - A fondképző által kialakított irattári rendszert változatlanul hagyjuk, illetőleg, ha az iratok rendje megbomlott, az eredeti rendszert állítjuk helyre. Ezt akkor tesszük, ha a fond anyaga az eredeti rendszerben a rendelkezésre álló segédletek alapján kutatható. A rend helyreállításához az irattári jelzetek és az irattári és ügyviteli segédletek adnak segítséget. - A fond és állag szerkezetét az eredeti rendszertől függetlenül, a fondképző feladatainak, funkcióinak figyelembevételével alakítjuk ki. Ez akkor válik szükségessé, ha a fondnak eredetileg semmiféle vagy (nagyobb fond és állag esetében) csak mechanikus (pl. időrend) rendje volt, és nem készült hozzá segédlet. - sorozat, - tétel.