Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

Mint a levéltártörténeti részben írtuk, a törvényhatóságok, megyék és városok levéltárosai egymástól és a szakma többi művelőitől elszigetelve dolgoztak, gyakran közigazgatási feladatokkal megterhelve. Ők hozták létre először egyesületüket, 1917-ben, és megindították a Levéltárosok Lapját. Működésüket a világháború megakasztotta. A következő szervezkedésre 1935-től került sor. Mint jeleztük, az előző évben megszűnt a Gyűjteményegyetem, az Országos Levéltár a Nemzeti Múzeum Tanácsának felügyelete alá került. A Tanács értelemszerűen a muzeológusok ügyeivel foglalkozott elsősorban, és ez is oka volt annak, hogy 1936-ban a másik két közgyűjteményi terület a könyvtárosok és levéltárosok saját szakmai szervezetüket létrehozták. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete első, nagy érdeklődéssel kísért kongresszusát 1936 októberében tartotta. Évenként közgyűlésekre és kétévenként újabb kongresszusokra került sor. A levéltárosok külön szakosztályban működtek, ennek gerincét az Országos Levéltár munkatársi gárdája alkotta, de szépszámmal részt vettek benne törvényhatósági levéltárosok, az egyházi és magánlevéltárak munkatársai is. A tanácskozások témái voltak: a levéltárak és könyvtárak gyűjtőkörének elhatárolása, a hadtörténelmi levéltárak, selejtezés a városi levéltárakban, az iratanyag légvédelme, a levéltáros képzés, a családi levéltárak, a vatikáni levéltár stb. Az egyesület 1950-ben fejezte be működését. 1963-ban az egyesület a könyvtárosok szervezeteként alakult újjá. 1981-ben, amikor a levéltárakban az egyesület kérdése újra napirendre került, a közös szervezet újjáalakítása látszott - az adott politikai helyzetben - reális megoldásnak. 1981. április 21-én ilyen előzmények után alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciója, azzal a távlati céllal, hogy a későbbiek során az önállósodásra is lehetőség nyíljék. A szekció öt és félévig működött, évente 3-4 tanácskozást rendezett különféle szakmai kérdésekről. Éves vándorgyűléseire a könyvtárosokkal közösen került sor. Témái igen széles területen mozogtak: a levéltárak gyűjtőterületi, rendezési, forráskiadási munkája, az állagvédelem, Hungarica kutatás, különféle segédletek készítése, az egyházi, egyetemi levéltárak gyűjteményei, a levéltárakban dolgozók helyzete stb. A tanácskozásokról öt önálló kötet jelent meg. A Magyar Levéltárosok ma is működő egyesülete 1986. december 13-án alakult. Tagjainak száma már a megalakuláskor 500 felett volt, és fokozatosan az egész szakmát felölelte. Szakmai rendezvényein igen nagy gondot fordít a levéltárakat ért új kihívásokra: az iratkezelés megváltozott formáival, a számítástechnika térhódításával, a rendszerváltás utáni felada-