Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

I. IRATTANI ISMERETEK

I. IRATTANI ISMERETEK 1. AZ ÍRÁSBELISÉG FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI írástörténet Ahogy a folyók és patakok sem egyformán bő forrásból erednek, úgy az emberiség történelmét is különböző értékű források segítségével lehet megismerni. Az előttünk járó emberek keze munkája lépten nyomon emlékeztet bennünket alkotóikra. Egy templom, egy vár, egy torony, egy sír, megannyi emléke őseinknek. A tárgyi emlékeken kívül az írott források idézik fel a régmúlt eseményeket. Ha igaz az, hogy az emberré válás az eszközök, szerszámok használatával kezdődött, úgy azt is lehet mondani, hogy a civilizált emberré válás az írás megjelenésével indult el. Az írás segítségével vált lehetővé, nemcsak az hogy az ember távollévő társaival közölhesse a szándékait, gondolatait, hanem az is, hogy megfigyeléseit, tapasztalatait utódaira, a következő generációkra átörökítse. Az emberi gondolat, érzelem kifejezésének természetesen több lehetősége van: beszéden kívül ide számít az ének, a zene, a tánc, a képzőművészet. Az írás azonban valamilyen módon kapcsolatban áll az említett valamennyi kifejezési móddal. Gondoljunk a hagyományos értelemben vett íráson kívül a hangjelírásra, koreográfiákra, a kiemelkedő eseményeket megörökítő rajzokra, festményekre, szobrokra, szoborcsoportokra. Mindezek elemeinek felhasználásával az emberi elme elvonatkoztató, általánosító képességének több évezredes fejlődésével párhuzamosan jelent meg - a civilizáció mindenkori lenyomataként - az összes többi kifejezési formát elvonatkoztatott, sematikus módon megjeleníteni képes írás. Az írás ebben a felfogásban nem egyszerűen közlési technika, hanem egyszersmind művészeti tevékenység is, mely a képi ábrázolásból alakult ki. Ma már ugyan nehezen felismerhető, de a 3^1000 évvel időszámításunk kezdete előtt kialakított ó-egyiptomi képírás az elsődleges őse az európai, illetve az európai kultúrkörhöz kapcsolódó civilizációk mai betűírása is. Több ezer esztendőn át kísérhetjük nyomon az egyiptomi képírás egy-egy fogalmat jelző ábráitól (amelyek többnyire emberek, állatok, használati tárgyak egyszerűsített rajzai) az emberi beszédhangok rögzítésére alkalmas betűírásig tartó fejlődést. Az uralkodók, a papság ünnepélyes eseményeinek megörökítésére kidolgozott „szent jelek"-et, a hieroglifákat még maguk az egyiptomiak egyszerűsítették, és a köznapi