Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

4. Az államigazgatás napjainkban

Társadalmi és egyéb szervek A rendszerváltás után az állampárt helyén újjászerveződtek a korábbi politikai pártok, sőt nagy számban újak is alakultak. Más területeken a civil szféra aktivizálódásának, egyesületek alakulásának lehetünk tanúi. Mint iratképzők ezek napjainkban egyre fontosabb szerepet játszanak, ezért meg kell ismerkednünk főbb típusaikkal: a) pártok, egyesületek, szakszervezetek Működésüket az 1989. évi II., XXXIII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv (az 1959. évi IV. törvény) 1993. évi módosítása szabályozza. A pártok politikai tömörülések, működésüket a tagok hozzájárulásaiból (tagdíj) és állami támogatásból finanszírozzák. Különösen a választások éveiben játszanak fontos szerepet. Azon pártok, melyek a választóktól a szavazatok 5 %-át megkapják, a parlamentbe kerülhetnek. A szakszervezetek a kapitalista és a szocialista korhoz hasonlóan szakmánként szerveződtek. A munkaadók ma már nem tagjai a szakszervezeteknek. Vannak olyan szakmák is, ahol több ilyen érdekvédelmi szervezet működik. Mint ismeretes, az egyesületek jórészét 1949-1950-ben felszámolták. Bizonyos területeken már az 1960-as években találkozunk újjászervezésükkel, de az általános fellendülés csak az 1990-es évektől tapasztalható. Tevékenységük szerint lehetnek szakmai, kulturális, jótékonysági, sport stb. egyesületek. Az érdekvédelmi szervezetek között meg kell említeni a kamarákat, melyek szerepe azonban a kötelezőtagság megszüntetésével csökkent. b) közhasznú társaságok, köztestületek, alapítványok A közhasznú társaság olyan jogi személy, amely rendszeresen végez a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló tevékenységet anélkül, hogy ebből nyeresége vagy vagyoni gyarapodása származna. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az államtól vesz át olyan szociális funkciókat, amelyeket az az államháztartási deficit miatt kénytelen leadni vagy leállítani. A közhasznú társaság a fent körülírt közhasznú tevékenység mellett - annak elősegítésére - üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, az ebből származó nyereséget azonban a tagok között nem oszthatja fel, hanem az alapító okiratban meghatározott közhasznú célra kell fordítania. A közhasznú társaságra - e sajátos kikötés figyelembevételével - általában a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni