Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

meg. A Tanács november közepéig ennek ellenére naponta ülésezett, majd november 16-án a Nagy Nemzeti Tanács vette át a szerepét. A korszak első dokumentuma a Nagy Nemzeti Tanács által kiadott Néphatározat volt, az új alkotmány megfogalmazását a sürgősen összehívandó nemzetgyűlésre bízta. Az alkotmányozó gyűlés döntéséig az állami főhatalmat a Károlyi Mihály vezetése alatt álló kormányra ruházta, a királyság intézményét felszámolta, deklarálta az ország függetlenségét, államformáját népköztársaságban határozta meg. A Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága 1919. január 11-én határozatot hozott arról, hogy Károlyi Mihályt ideiglenesen államfői hatáskörrel ruházza fel azzal, hogy a külpolitika irányítását és vezetését továbbra is lássa el. Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnökké választását követően az új kormányt, amelynek ideiglenes elnöke dr. Berinkey Dénes igazságügyi miniszter lett, a köztársasági elnök nevezte ki. A népkormány lényegében érintetlenül hagyta a megyék és járások politikai hatóságának addigi rendszerét, a főispánok és főszolgabírák joghatóságát. A forradalmi tömegek azonban ezzel párhuzamosan létrehozták saját forradalmi szerveiket: a Nemzeti tanácsokat, a munkás-, katona- és földművestanácsokat, a korábbi törvényhatósági bizottságok, illetve képviselőtestületek helyett néptanácsokat szerveztek. Az új hatalom nagy igazságszolgáltatási reformot nem akart végrehajtani, intézkedései lényegesen csak a speciális bírói szervezetet érintették. Az 1918. évi III. néptörvény átszervezte az esküdtbíráskodást, amely minden büntető ügyben ítélkezhetett, ennek szervezete sem maradt azonos a korábbiéval: a bírói tanács három tagból, az esküdtszék 12 tagból állt. Az 1918. évi IX. néptörvény szervezte meg a munkaügyi bíróságokat. Ezek háromtagú tanácsban működtek, egy szakbíró mellett két ülnökkel; akik közül az egyiket a munkaadók egyesülete, a másikat pedig a szakszervezetek jelöltek. A Károlyi-kormány a népköztársaság kikiáltása után szinte az első naptól megoldatlan feladatokkal szembesült, mind súlyosabbá vált a gazdasági és politikai válság. A koalíciós kormány ellehetetlenült, a kialakuló hatalmi vákuumban új politikai erő, a szociáldemokrata és kommunista egyesülés révén létrejött Magyarországi