Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

tottak. Viszont 1895-ben önálló bírósággá szervezték a Budapesti Büntetőtörvényszéket, amely kizárólag bűnügyekkel foglalkozott. A törvényszék élén az elnök állt, büntető és polgári ügyekben egyaránt háromtagú tanácsban ítélkezett. A törvényszék mint cégbíróság látta el a kereskedelmi cégbejegyzéseket és a csődeljárásokat. Az 1897. évi XXXIII. tc. rendelkezett a törvényszékek mellett szervezett esküdtszékekről, amelyeknek a büntető perrendtartás szerint hatáskörébe tartozott a halállal vagy legalább 5 évi fegyházzal büntetendő politikai és köztörvényes bűntettek elbírálása. Az esküdtszék vegyesbíróság volt, amely 3 tagú bírói tanácsból és 12 esküdtből állt. A tények megállapítása, a bűnösség és minősítés kérdésében az esküdtek, a büntetés kiszabása kérdésében pedig a bírói tanács döntött. Az esküdtszékek működését az I. világháború kitörését követően felfüggesztették, és többé nem állították vissza. A korábban szolgabírói hatáskörbe tartozott kisebb vagyoni polgári perekben és kisebb bűnügyekben a járásbíróságok jártak el, az eljárások során egyesbíróságként ítélkeztek. A járásbíróságok fokozatosan vették át a telekkönyvek vezetését, így telekkönyvi ügyekben a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság járt el. A rendes bíróságok mellett a vád képviseletére - négy szinten - ügyészségek működtek. b/ Külön bíróságok A Közigazgatási Bíróság 1896-ban történt felállításával a jog korlátai közé kívánták szorítani a közigazgatást, lehetőséget adva az állampolgároknak, hogy a közigazgatási hatóság visszaélései ellen bizonyos ügyekben bírói úton kereshessenek jogorvoslatot. A magyar törvényhozás nem terjesztette ki minden közigazgatási ügyre ezt a jogorvoslati fórumot, hanem törvényben texatíve sorolták fel azokat az ügyeket, amelyek a bíróság hatáskörébe tartozott (főként pénzügyi és általános közigazgatási jogviták). A bíróság öttagú tanácsban járt el. A Hatásköri Bíróság a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróság, továbbá ezek valamelyike és a közigazgatási hatóság közötti vitás hatásköri kérdésekben döntött (1907. évi LX. tc). Héttagú tanácsban járt el. 1895-ben bírósági formában szervezték meg a szabadalmi hivatalt, amelynek a találmányi szabadalmak elismerése és jegyzékbe foglalása volt a feladata. A Tőzsdebíróság az 1864-ben alakult Budapesti Áru- és Értéktőzsde részét képezte, amelynek határkörét és eljárási szabályait az 1881. évi LIX. tc. szabályozta.