Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig
Paritásos alapon fele részben a bírói, fele részben közigazgatási személyzetből állították össze, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter közös felügyelete alatt. A pátens kiadása után két évvel, 1855-ben került sor a háromfokú bírói szervezet felállítására. A legmagasabb úrbéri bíróság a Bécsben székelő Legfőbb Úrbéri Törvényszék volt, amelynek a joghatósága nemcsak Magyarországra, hanem Horvátországra, Szlavóniára, a Szerb Vajdaságra és Erdélyre is kiterjedt. Másodfokú fellebbviteli bíróságot kerületenként, tartományonként állítottak fel, székhelyük a főtörvényszékkel volt megegyező, ezek voltak az úrbéri főtörvényszékek. Az első fokú úrbéri bíróságokat, az úrbéri törvényszékeket a megyeszékhelyeken állították fel. 1861-ben szüntették meg az úrbéri bíróságok szervezetét. Kereskedelmi ügyekben önálló kereskedelmi törvényszék működött. A polgári elemet jelentette az abszolutizmuskori közigazgatásban a különféle szakhivatalok létesítése. A pénzügy területén az adóhivatalok, földmérési felügyelőségek, az oktatásügyben az iskolafelügyelőségek, műszaki ügyekben a mérnöki hivatalok, az egészségügy területén a tiszti orvosi szolgálat, és ide sorolható 1855-től a telekkönyvi igazgatás megszervezése is. A dualizmus korának államberendezése Az 1867-es kiegyezés után Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia egyenrangú része lett, mely a polgári demokratikus forradalomig állt fenn. Magát a magyar államot állam- és kormányforma szempontjából parlamentáris monarchiának tekintjük, melyben az államfő és az országgyűlés hozzák a törvényeket, a király általában a parlament többségi pártjá(i)ból kinevezett, de a parlamentnek is felelős kormánnyal irányította a közigazgatást. A közigazgatás intézésében az ún. helyi önkormányzatoknak (törvényhatóságok, községek) döntő részük volt. A bíráskodást a közigazgatástól elválasztva, a király által kinevezett bíróságok gyakorolták. Államfő Az Osztrák-Magyar Monarchia öt évtizedes fennállása alatt az államalakulat külső megjelenítője, egyúttal a magyar állam feje, az államélet legfőbb irányítója a király volt. Mint a magyar állam fejét a végrehajtó hatalom gyakorlásában mindenek előtt a kormányzati jogkör illette meg. Ilyen kormányzati felségjogok voltak a rendeletalkotási, főfelügyeleti, főkegyúri jog, a hadügyi felségjog, a külügyi felségjog. A
