Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

Honvédelmi Bizottmány elnöke nevezte ki és mentette fel, intézkedéseiket a rendes helyi szervek foganatosították. Az intézmény a szabadságharc bukásával megszűnt. Igazságszolgáltatás (törvénykezés) szervei Az 1848/1849-es jogszabályok nem nyújtottak átfogó szabályozást a bírói szervezet tekintetében sem, csupán egyes részkérdéseket rendeztek. Az 1848. évi Ili. tc. 27. §-a az igazságszolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében a bíróságokat és az ítélőszékeket törvényes önállóságukban, további rendelkezésig addigi szervezetükben fenntartották. Az igazságszolgáltatás szervezetében a következő változások történtek: - Megszűnt az úriszék, ügyeit a megyei fórumok vették át. - Katonai és polgári tagokból vésztörvényszéket hoztak létre. A vádat a közvádló képviselte, akit a Honvédelmi Bizottmány nevezett ki. - 1849 tavaszán Kossuth feloszlatta és átszerveztette a feudális legfelsőbb bíróságokat. Az abszolutizmus államszervezete A szabadságharc leverése után a magyar állam törvényhozási, igazgatási és bírói szervezetét teljesen felszámolták. Az államrendszerre vonatkozó pátensek közül első az Olmützi-kiáltvány (alkotmány), amelyet még 1849. március 4-én bocsátott ki a császár. Ez a kiáltvány megszüntette Magyarország önállóságát, mint tartományt bekebelezte az egységes osztrák birodalomba. Alfréd Windischgrátz a császári seregek főparancsnoka már 1848 decemberétől a megszállt magyar területek közigazgatásának irányítására különböző kormányszerveket hozott létre. E rövid életű közigazgatási szervezetek az 1848 előtti hagyományokra épültek. Pest-Buda elfoglalása után 1849. január 12-én rendelték el a „m. kir. ideiglenes polgári közigazgatás" megszervezését. Az új kormányszervnek kellett tehermentesítenie a hadseregfőparancsnokság politikai-közigazgatási osztályának munkáját. Ezt a hatóságot a volt Helytartótanács mintájára szervezte meg a vezetőjének kinevezett Szőgyény László volt kancellár, azonban annak ügykörének csak egy részét kapta meg az új hivatal. A hatóság működése 1849. április 22-én megszűnt.