Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

- úriszék eltörlése, - tized eltörlése. Országgyűlés 1848. évi IV. tc. szabályozta az országgyűlés működését, jogállását. Az újjászervezett népképviseleti országgyűlés két táblás volt, mindkét tábla saját házszabályokat alkotott a belső szervezetéről és a tanácskozás rendjéről. A ház minden üléséről jegyzőkönyvet vezettek. A miniszterek az országgyűlés mindkét házában székkel bírtak és felszólalhattak, szavazatuk azonban csak akkor volt, ha a felsőháznak törvényszerint tagjai voltak, vagy az alsóház követeiül megválasztották őket. Kormány A független felelős minisztérium felállításáról az 1848. évi III. tc. rendelkezett, amely a végrehajtó hatalmat gyakorolta. A törvény szerint csak egy minisztérium volt, amely nyolc osztályból állt. Az egyes osztályokat miniszterek vezették, az egész minisztérium élén a miniszterelnökkel. A gyakorlatban azonban minden osztály külön minisztérium lett. A régi kormányszervektől abban különböztek a minisztériumi osztályok, hogy az ügyeket nem testületi keretek között intézték. A törvény szerint a miniszterelnök főhatósága kiterjedt valamennyi osztályra, azonban önállósulásuk következtében szakminisztériumokká váltak. A minisztérium jogkörét a törvény nem határozta meg, lényegében kiterjedt a végrehajtó hatalom gyakorlásának minden ágára, amit korábban a Kancellária, a Helytartótanács és a Kamara is ellátott. A királyi rendeletek, parancsok, határozatok csak akkor váltak érvényessé, ha azokat valamelyik Budapesten székelő miniszter ellenjegyezte. A törvény azért hangsúlyozta a Budapesten székelő minisztert, mert a miniszterek egyikének a király személye körül kellett tartózkodnia (feladata az volt, hogy Magyarországot és az örökös tartományokat közösen érintő ügyekben az országot felelősséggel képviselje, egyúttal a külügyi teendőket is ellátta). A törvény a miniszteri felelősséget részletesen szabályozta. Honvédelmi Bizottmány Az 1848. szeptemberi válságos napokban a képviselőház Kossuth indítványára küldte ki a bizottságot az ügyben, hogy az ország rendelkezésére álló katonai erőkről tájékozódjék. Batthyány miniszterelnök lemondása után azonban a képvise-