Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
9. A levéltári rendezés
Például: Sz^rye_s_fqnd L oszJ^ Építőipari Vállalat iratai a/ Munkaügyi Osztály iratai b/ Műszaki Osztály iratai c/ Szállítási Osztály iratai 61 Értékesítési Osztály iratai fond állagok Gy_yjterJlényes_fp_n_d X város Iskoláinak iratai fond a) Kossuth Lajos Gimnázium iratai b) Teleki Blanka Gimnázium iratai c) Neumann János Szakközépiskola iratai > állagok d) Kodály Zoltán Ének-Zene Gimnázium iratai 1 Középszintű rendezés A munka következő fázisa a középszintű rendezés, mely az egyes sorozatok elkülönítésével kezdődik. Sorozatok az állagon, állag nem létében pedig a fondon belüli, a tételnél, azaz a legkisebb tárgyi egységnél nagyobb levéltári egységek, melyek iratfajták szerint, időrendi vagy tárgyi alapon alakultak ki. A magyarországi iratkezelésnek századokon át jellegzetes formái voltak a sorozatok. A központi kormányszerveknél pl. külön sorozatokban helyezték el és őrizték a tanácsülési jegyzőkönyveket, az iktatókönyveket, az uralkodótól érkező leiratokat, a különböző szervektől és magánosoktól érkező beadványokat, a kiadványok fogalmazványait stb. Sorozatoknak tekintjük az ügyvitel során készített különböző segédleteket is, mint iratfajtákat, amelyeket rendszerint ugyancsak különböző sorozatokba vontak össze.