Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

7. Iratkezelés 1945-1995 között

zették a csoportszámos iratkezelést. Ez hasonlít sok tekintetben a közigazgatási számrendszeres iktatáshoz, alapjában mégis különbözött a korábbitól, amennyiben tárgyi, funkcionális felépítésű volt, és következetesebben alkalmazta a decimális rendszert. így rugalmasabban alkalmazkodott az igazgatás változásaihoz. A főcsoportok a következők voltak: 1. Államhatalmi és államigazgatási (költségvetési) szervek és vállalatok (gazdálkodó egységek) általános ügyei: szervezés, működés és felügyelet 2. Tervügyek 3. Pénzügyek 4. Bányászat, kohászat, nehézipar 5. Könnyűipar, helyiipar, építésigazgatás 6. Mezőgazdaság 7. Közlekedésügy, hírközlés, belkereskedelem, élelmezés 8. Szociális, egészségügyi és kulturális ügyek 9. Igazságügy, rendészet 10. Nemzetközi ügyek, honvédelem A csoportszámok általában három számjegyből álltak a fenti valamely főcsoport számát az előre megtervezett csoport, majd alcsoport száma követte. Amennyiben a három szám nem volt elegendő az ügykörök tagolására, a további csoportosítás jelölésére újabb számokat, esetleg - alfabetikus tájékozódási, megközelítési igény esetén - az ábécé betűit is használták. Például: I. Államigazgatás 10. Államhatalmi szervek ügyei II. Államigazgatás szervezése 12. Vállalatok szervezete, szervezés 13. Működés, munkarend 14. Személyzeti ügyek általában 14. A-K. Egyes személyek ügyei 14 L-Z. Egyes személyek ügyei 1. Mezőgazdaság 64. Növénytermesztés 640. Fenntartott szám 641. Vetőmagügyek 647. Növényvédelem