Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

7. Iratkezelés 1945-1995 között

Mint látható, a közigazgatási számrendszer a tizedes tárgyi osztályozáson alapult, de a decimálást nem következetesen alkalmazta: az osztályokat hol az első, hol az első kettő számjegy együtt jelölte. A számjegyek száma általában négy volt, de az utolsó osztályban öt számjegy szerepelt. A második (illetőleg az utolsó osztályban a harmadik) számjegy az alosztályt, míg az utolsó két számjegy az ügycsoportot jelölte. Az ugyancsak előre kidolgozott és külön kötetben kiadott táblázatok (azaz iktatási és irattári tervek) alapján a fenti közigazgatási osztályokat - az egyes szervek igényeinek megfelelően tovább lehetett tagolni. Például: 8.000 Mezőgazdaság 8.200 mezőgazdasági termelés 8.210 növénytermelés 8.211 vetőmag ügyek 8.212 takarmánytermelés 8.213 takarmány tartósítás 8.214 cukorrépa, dohánytermelés 8.215 kapásnövények termelése 8.216 növénynemesítés 8.700 vízgazdálkodás 8.750 vízügyek általában 8.751 vízügyi jogszabályok 8.752 vízrendészet 8.753 vízügyi személyzet A négyjegyű közigazgatási rendszámok csak a minisztériumi és más központi szerveknél voltak részei az iktatószámnak. A községi vagy megyei gyakorlatban ahol egy főcsoporton belül kevesebb ügy fordult - a rendszámokat két-három jegyű formában használták. Például: 1.000 Vallás, tudomány, művészet 1.100 Vallásügy 1.200 Iskola, köznevelés 1.400 Egyetemek ügyei 1.500 Főiskolák ügyei 1.900 Testnevelés- és sport ügyek