Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

egyidejűleg juttathatók el akár több munkahelyre is, a munkaállomások térbeli közelsége mégis előnyös lehet, mivel a számítógépek alkalmazásával megnő az ügyviteli háttérmunka jelentősége (adatfeldolgozás, irattározás stb.), s mivel az egyre inkább specializálódó ügyviteli dolgozók közötti integrált munkavégzés mind nagyobb szerephez jut. Az ügyviteli munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni a tűz-, baleset-, vagyon-, adat- és titokvédelmi jogszabályi előírások és szabványok betartására is. Az ergonómia tudománya szerint a munkahelyek lehetnek komfortosak, megfelelőek, elviselhetőek és elviselhetetlenek. A munkahely-szervezés feladata, hogy valamennyi ergonómiai tényezőt együttesen vegyen figyelembe az optimális munkahely kialakításához, így a környezeti tényezőket: a világítást, a színeket, a rajzokat; a klimatikus tényezőket: a hőmérsékletet, a légszennyezettséget, a légcserét; az ember- és eszközkapcsolatokat; az egyéb tényezőket: a szubjektíveket, a szociálisakat stb. A kellemes munkahelyi környezet kialakításában a mikroklimatikus tényezők jelentős szerepet játszanak, mint pl. a hőmérséklet és a légcsere. Irodai helyiségekben ideálisnak tartható a 18-20 °C hőmérséklet és az óránkénti 2-3-szoros légcsere. Ez klímaberendezésekkel automatikusan beállítható. A levegő optimális relatív páratartalma 40-60%-ra tehető. Lényeges mikroklimatikus tényező a levegő tisztasága, összetétele. Ha a levegőben az oxigén aránya 20% alá csökken vagy a széndioxidé 0,03 % fölé emelkedik, rossz közérzet, majd légszomj lép fel. A levegő esetleges por- és gázszenynyezettségét szellőztetéssel, légtisztító berendezések működtetésével kell megszüntetni, nehogy tüdőkárosodások jelentkezzenek. Kerüljük a munkahelyi dohányzást. A munkahelyi környezet komfortosságát növeli a jó megvilágítás. A rossz világítás (pl. erős, káprázó, vibráló fény stb.) szem- és fejfájást okoz. Emberi szempontból a természetes megvilágítás a legkedvezőbb. A munkahelyeken azonban elkerülhetetlen a mesterséges fény alkalmazása. Ez lehet közvetlen fény (pl. egy asztali lámpából érkező fénysugár), közvetett fény (a megvilágított falakról vagy mennyezetről visszaverődő fény) vagy szórt fény (áttetsző burából érkező fény). A közvetlen megvilágítás kemény, kontrasztos célvilágítást, a közvetett lágy, káprázatmentes, míg a szórt tónustalan, tompított fényt ad. A munkahelyeken legcélszerűbb az energiatakarékos kombinált fényforrások használata, a kevert fény előállítása, azaz a melegebb és hidegebb fényt adó fényforrások alkalmazása. Segítségükkel a természetes fény összetétele megközelíthető.