Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

A helyi önkormányzatokról szóló törvényben (az 1990. évi LXV. és az 1994. évi LXI-II. tv.) — az Alkotmány alapján — rögzített jogok közül, a három legfontosabb az önkormányzatoknak az önállósághoz, a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelméhez való joga. A helyi önállósághoz való jog azt jelenti, hogy a helyi önkormányzat a képviselő-testületen keresztül önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedileg igazgathatja a helyi érdekű közügyeket. Ez egyben a helyi szabadságot, az autonómiát adja. Az önállósághoz való jog ugyanakkor nem jelenti az államtól való függetlenséget. A helyi önkormányzatok a jogállam részei. A törvényeket meg kell tartaniuk, döntéseik nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek. Az önállóság garanciája, hogy a Kormány csak törvényességi ellenőrzést gyakorol a helyi önkormányzatok felett, az önkormányzati döntések kizárólag törvénysértés esetén bírálhatók felül. Saját jogai védelmében az önkormányzat bírósághoz Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az önkormányzati önállóság kifejezésre jut a szervezet kialakításában és működésében. A helyi önkormányzat a törvény keretei között Önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat. A helyi önkormányzás a helyi közügyek intézésére, meghatározott feladatok ellátására, hatáskörök gyakorlására irányul. Ezt a tevékenységet a helyi önkormányzat, mint szervezet látja el. A helyi önkormányzat mely tágabb értelemben a választópolgárok közössége, közvetlenül is fellép, amikor helyi közügyet helyi népszavazással dönt el. Általában azonban a választópolgárok közössége a helyi önkormányzás gyakorlására képviselő-testületet és polgármestert választ. Kivétel a közvetlen választás alól a megyei közgyűlés elnöke, akit a közvetlen választással létrejött megyei közgyűlés a saját tagjai közül választ meg. A képviselőtestület tagjait négy évre választják. A képviselőtestület létrehozza a saját szervezetét bizottságokat választ és megszervezi hivatalát. Működését, feladatait, hatáskörét, a szervezeti és működési szabályzatban rögzíti. A képviselőtestület, a polgármester, továbbá a képviselő-testület által létrehozott szervek együtt alkotják a helyi önkormányzatot, mint szervezetet. A helyi önkormányzatnak feladatot, hatáskört csak törvény állapíthat meg; fakultatív és kötelező feladatot egyaránt. Fakultatív feladat-meghatározás esetén a helyi önkormányzat szabadon dönti el, hogy annak megvalósításából mennyit vállal, kötelező feladat esetén ilyen mérlegelési lehetősége nincs, de a teljesítés módja, színvonala stb.