Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnök nevezi ki a hivatásos bírákat is. A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. Nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. Az ügyészség A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészi szervezet gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Az ügyészség törvényben meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban és felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Egyidejűleg közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében. Az ügyészség szervezete centralizált. Élén a legfőbb ügyész áll, aki irányítja az egész ügyészi szervezetet. Közvetlen alárendeltségében a megyei (fővárosi) főügyészségek működnek. Az ügyészi szervezet alsó szintjén a helyi ügyészségek helyezkednek el. A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. Alapvető jogok és kötelességek Az emberi jogokról rendelkező nemzetközi szerződések, így többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya elismerésével Magyarország kötelezettséget vállalt az általános emberi jogoknak, mint alapvető értékeknek a védelmére.