Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

főlajstromkönyvben csak az ügy számát, a felperes és az alperes nevét, míg az iktatólapon (az iratok borítólapján, ahol természetesen szerepel a főlajstromszám, a felperes, illetve az alperes neve is) az alszámokat vezetik. Az iratokat a főlajstromszámok szerint helyezik irattárba; a polgári, illetve a büntetőperes iratokat azonban többnyire elválasztják egymástól, sőt külön főlajstromkönyvbe is szokták iktatni. Az előző századoknak az iratkezelés racionalizálására, a nyilvántartás, a mutatózás, irattározás egyszerűsítésére irányuló törekvéseit meghaladó következetességű reformot kívánt megvalósítani Botár Olivér az általa közigazgatási számrendszernek nevezett iktatási, mutatózási és irattározási rendszerrel. Az 1949-ben országosan minden szervnél bevezetésre került rendszer alapja az államapparátus felépítését követő négytagú jelzőszámrendszer volt. Az úgynevezett közigazgatási osztályok a következőképpen alakultak: 0.000 Alkotmány, közjog, államigazgatás és külügy 1.000 Vallás, tudomány, művészet 2.000 Igazságügy 3.000 Szociális gondoskodás és egészségügy 3.600 Közmunka- és középítésügy 4.000 Állambiztonság, honvédelem 5.000 Közbiztonság, közrend és rendészeti igazgatás 6.000 Pénzügyek, nemzetgazdaság 7.000 Kereskedelem- és szövetkezetügy 7.600 Közlekedés, fuvarozás, hírtovábbítás 8.000 Földművelés, mezőgazdaság, őstermelés 8.800 Közellátás 9.000 Ipar, bányászat 10.000 Állami gazdálkodás, ellenőrzés, anyagelosztás és ármegállapítás. A jelzőszámokat az egyes szervek igényeinek megfelelően — az ugyancsak előre kidolgozott táblázatok alapján — tovább lehetett tagolni. PL: 8.000 Mezőgazdaság 8.200 Mezőgazdasági termelés 8.210 Növénytermelés 8.211 Vetőmagügyek