Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

maradandó értékű részének az illetékes közlevéltár őrizetébe kell kerülnie, így az értékes magániratok — feltéve persze, hogy a magántulajdonban lévő vállalkozások működésük során betartják a Ltv. rájuk vonatkozó rendelkezéseit — a jövendő kor kutatói számára megőrződhetnek. A titkos ügykezelés Az ország állami, társadalmi és gazdasági érdeke, hogy védje az államtitkokat és a szolgálati titkokat, segítséget nyújtson ezek megőrzéséhez, mindezt úgy, hogy összhangban legyen az információszabadsággal, a közérdekű adatok nyilvánosságával. Magyarországon a rendszerváltás után eleget kellett tenni a demokratikus államberendezkedés egyik meghatározó jegyének, a közigazgatás nyitottságának, átláthatóságnak. Ezért született meg három alapvető törvény: a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIIL, az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV., és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVL törvény. Ezek biztosítják a köziratokban megtestesülő közérdekű adatok teljes körű védelmét. Nem tartozik e körbe a civil szféra védelmét szolgáló magánjellegű titok, a bank-, üzleti-, adó-, orvosi-, ügyvédi stb. titok. Ezeket külön törvények szabályozzák. A titokvédelmi törvény az állam biztonsági igényének, illetve kötelezettségének megfelelően, az információszabadság szem előtt tartásával szabályozza az egyes közérdekű adatok minősítését. Az információszabadság ugyanis sehol nem lehet korlátlan, a teljes nyilvánosság egyet jelent a kiszolgáltatottsággal. Ezért minden állam védi polgárainak személyes adatait és az ország biztonságára, a nemzeti szuverenitásra, a honvédelemre, a központi pénzügyi és devizapolitikára, külügyi kapcsolatokra, bűnüldözésre vagy bűnmegelőzésre, igazságszolgáltatásra vonatkozó információit. Ez a védelem pontosan körülhatároltan, szigorú törvényi előírások mellett történik, ezért, hogy ne alakuljon ki állami információs monopólium, amely az állampolgárt elzárja az alapvető jogai gyakorlásához szükséges ismeretekről. Az 1995. évi LXV. törvény két fő szempontot kíván megvalósítani: a titkosítási tevékenység alkotmányosságát és a jogbiztonságot. A törvény célja meghatározni az államtitokká minősített adatfajtákat, az államtitok és szolgálati titok fogalmát, a minő-