Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

gű vállalatok működését. Az igazi áttörést a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, majd erre épülve a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény hozta, amely lehetővé tette az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervek privatizációját, magánkézbe kerülését. Az egyes minisztériumok vállalatok feletti rendelkezési joga jelentősen szűkült, a gazdálkodó szervek törvényességi felügyeletének és nyilvántartásának feladatát 1990. január l-jével a cégbíróságok vették át. Az 1969. évi 27. tvr., mely alapvetően más politikai-gazdasági rendszerben született már nem felelt meg az átalakuló gazdasági környezetben a privatizált, illetve privatizáció előtt álló gazdálkodó szervek maradandó értékű iratainak megfelelő védelmére, mivel a tvr. a magániratok vonatkozásában csak korlátozottan volt alkalmazható. A tvr. más hiányosságaival együtt (egyes pontjait az Alkotmánybíróság hatályon kívül is helyezte) egyre inkább alkalmatlanná vált feladatának betöltésére, sürgető igény lett a gazdálkodó szervek szempontjából is az új levéltári törvény megalkotása. Az 1989. után következő évek mind a mai napig más vonatkozásban is meghatározóak a levéltárak életében. A politikai rendszerváltás maga után vonta a szocialista gazdasági rendszer teljes körű gazdasági átalakulását. A vállalatok egy jelentős hányada ugyanakkor nem volt — nem is lehetett — felkészülve ennek következményeire, amelyek közül a legsúlyosabb talán a keleti piacok összeomlása. A biztos állami megrendelések elmaradása, a piacvesztés nagy múltú vállalatokat (Goldberger Textilművek, Magyar Optikai Művek, Ózdi Kohászati Üzemek, Mátravidéki Fémművek stb.) juttatott csődbe, melyet felszámolási, végelszámolási eljárás követett. A szocialista gazdasági rend nem ismerte a csőd és a felszámolás fogalmát, a vállalatokat államigazgatási határozatokkal szüntették meg, vonták össze. Először az 1986. évi 11. tvr. szabályozta a felszámolás során követendő eljárást, de a jogszabály még nem intézkedett külön a felszámolt gazdálkodó szervek irattári anyagának sorsáról. Külön rendelkezés hiányában az akkor hatályos 1969. évi 27. tvr. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A tömeges csődeljárások megindulásakor hamar kiderült, hogy a csődeljárás, a felszámolási eljárás szabályozására is új jogszabály szükséges. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény már több pontjában részletesen rendelkezik a felszámolási, végelszámolási eljárás alá kerülő gazdálko-