Levéltári mikrofilmezés : Módszertani ajánlás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 5. Budapest, 2000)

II. rész A levéltári anyag mikrofilmezésének szakmai követelményei

nál is alig kerülhető el ugyanis, hogy a dolgozó valahol ne fogja meg a filmeket, s köztudomású, hogy még a teljesen tiszta és száraz kéz ujjai is nyomot hagynak rajta. A film dobozának oldalára ráírandó a tekercs első és utolsó táblájáról leolvasható gép-betűjel és tekercsszám, továbbá a tekercsen található levéltári állag rövidített jelzete. (Lásd a felvevőgép munkanaplójába írt rövidített alakot.) Ha az áttekercselést végző dolgozó munkája közben a filmen technikai hibát lát (pl. túl világos, vagy túl sötét a film, pöttyös vagy foltos, esetleg karcolt), közli ezt a műhelyvezetővel, és észrevételét munkanaplójában rögzíti. 2. A kidolgozott filmek ellenőrzése Az elkészült filmeknek kétféle ellenőrzési eljárása ismeretes: fototechnikai és levéltári. Ehelyütt csak az utóbbiról lesz szó. (A fototechnikai ellenőrzés szabályozására a II. 6. pont végén írtak érvényesek.) A filmek levéltári ellenőrzése filmleolvasó gépen történik. A filmet a leolvasógépbe fehér cérnakesztyűben kell behelyezni. Az ellenőr feladata több, párhuzamosan végzendő munkafázisból áll. Az ellenőrzendő filmtekercs átforgatása közben: a/ közös jegyzéket készít a hibás, tehát megismételendő filmkockákról, valamint a hiányzó, tehát kiegészítőlég felvételezendő iratoldalakról, ül. lapokról; b/ elkészíti a filmek állománybevételéhez szükséges filmjegyzék fogalmazati példányát; c/jegyzéket készít az adott levéltári állag mikrofilmjein jelentkező típushibákról. Ad a/ A hibás, ül. hiányzó felvételeket tartalmazó ún. pótlásjegyzék alapján fognak majd a pót-, ül. kiegészítő felvételek elkészülni. E jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia: fejlécben a levéltári anyag rövidített jelzetét. A továbbiakban rovatosan: a filmtekercs számát és a felvétel sorszámát; annak az oldalnak vagy lapnak pontos megjelölését, amelyről a hibás felvétel készült, illetve amelynek felvételezése kimaradt (kötet vagy csomó és ezeken belüli kisebb egység azonosítását biztosító jelzet); a hiba jellegét.