Levéltári mikrofilmezés : Módszertani ajánlás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 5. Budapest, 2000)

II. rész A levéltári anyag mikrofilmezésének szakmai követelményei

6. Próbafelvételek Minden olyan új levéltári fond, állag (állagrész) mikrofilmre vétele előtt, amelyhez hasonló jellegűt (formátum, írástípus, szövegelhelyezés, betűnagyság, vonalvastagság szempontjából) a műhely még nem mikrofilmezett, azon a gépen (gépeken), amelyiken (amelyeken) a felvételezést tervezik, próbafelvételeket kell készíteni. A levéltári anyag szemrevételezése után a műhely gépeinek ismeretében döntendő el, hogy a próbafelvételek melyik gépen (gépeken) és milyen filmen (filmeken) készüljenek. A gyakorlat azt mutatta, hogy még tapasztalt levéltári mikrofilmes számára is okozhatnak meglepetést a próbafelvételek. 7. A próbafelvételezés előkészítése a/ A megfelelő felvevőgép kiválasztása Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a műhely többféle típusú géppel rendelkezik, nehezen kihajtható iratok, vagy nagyon vastag kötetek esetében üveglapos gépet, egyenetlen méretű iratok esetén változtatható képmezőjű gépet, egyenetlen színű papírok, vagy változó színű, ill. erősségű tintával írott betűk esetén lehetőleg önműködő vagy könnyen kezelhető fénymérő berendezéssel ellátott gépet kell választani. b/ A megfelelő film kiválasztása A levéltári anyag mikrofilmezésére nálunk általában 35 mm-es filmet használnak. A4-es formátumnál nem nagyobb iratok esetében — ha a felvevőgép erre alkalmas — 16 mm-es film mellett célszerű dönteni. Perforált vagy perforálatlan film közül mindig a perforálatlan használata a gazdaságosabb. (Kivétel: ha a felvevőgép csak perforált filmmel működik.) Nagyméretű iratok, térképek stb. esetében csak 35 mm-es perforálatlan film alkalmazható. Ha a műhely többféle típusú filmmel rendelkezik, színes tintával írott szöveg esetén színérzékeny filmet kell használni.