Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

szükség esetén részt vettek a munkában. A létszám 1874-ig változatlan maradt. Balogh Lászlót (1765-1775) Backó József (1775-1783), Rudnyák András (1783-1813), Kovachich József Miklós (1832-1870), Török János (1870-1874) követte. (1813-1832 között nem volt betöltve a tisztség.) A felügyeletet 1848-ig a nádor, széküresedés esetén a király által kinevezett helytartó vagy az országbíró látta el; 1848-1849-ben a Belügyminisztérium, 1849-1860 között a különböző császári és királyi főhatóságok, 1861-1867 közt a visszaállított helytartótanács, 1867-1874 közt újra a Belügyminisztérium. A helytartótanács áttelepítésével 1784-ben a levéltár is Budára költözött, és a várbeli volt klarissza kolostorban kapott szobát, de az elhelyezés sok panaszra adott okot. II. József a rendi berendezkedés szétzúzására vonatkozó intézkedései sorában az Archívum Regni-t is meg akarta szüntetni, de az iratok rendezetlenségére hivatkozva az akkori levéltáros ezt kivédte. Napóleon elől a legértékesebb iratokat Temesvárja menekítették, de a veszély elmúltával ezek visszakerültek Budára. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején a levéltár nem szenvedett kárt. Kovachich József Miklós az önkényuralom éveiben megakadályozta, hogy az elcsatolt országrészekre (Horvátország, Szlavónia, Muraköz) vonatkozó iratokat elvigyék, illetve hogy az ország levéltárát a helytartótanácsi és kamarai levéltárakkal összevonva Bécsbe szállítsák. Az iratanyag az országgyűlés és bizottságai, a nádor és egyes családok irataival gyarapodott, rendezéséről folyamatosan gondoskodni kellett. Az iratokat a létrehozó szervek szerint tárgyi csoportokba sorolták és ladulákban helyezték el. Ma is jól használható kitűnő segédletek, részletes lajstromok készültek. Ezen túlmenően az országgyűlések adtak sok munkát: a levéltárnoknak a diéták napirendjén szereplő ügyekre vonatkozó levéltári iratokat ki kellett válogatnia, és azokkal meg kellett jelennie az országgyűlésen, hogy szükség esetén azokat rendelkezésre tudja bocsájtani. A levéltárnok feladata volt az országgyűlési naplók, irományok kinyomtatásáról való gondoskodás is. Az iratok levéltári feldolgozásán kívül más, tudományos munka nem folyt az Archívum Regni-ben. A történettudományi kutatásokat nem tekintették levéltári feladatkörbe tartozóaknak. Egyértelműen fennmaradt a levéltár zárt rendi és jogbiztosító jellege egészen az 1848-as polgári forradalom győzelméig.