Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

francia forradalom műve volt. A forradalomból győztesen kikerült polgárság vívmányait, az új rend alapjait sűrítették a törvénykönyvbe. 1804-ben a Code civil-lel megszületett a klasszikus kodifikáció. Az alkotmány, mint alaptörvény, amely az államhatalom gyakorlásának szabályait, a polgár számára az alapvető jogokat biztosítja, szintén a polgári fejlődés eredménye. - Az Egyesült Államokban 1787-ben, Franciaországban 1791-ben valósították meg először az alapvető emberi jogokra vonatkozó szabályok egyetlen törvényben, az alkotmányban történő egyesítését. Angliában ún. íratlan vagy történeti alkotmány (= különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és szokások, szabályok összessége, amelyek szintén az államhatalom gyakorlását és az alapvető állampolgári jogokat szabályozzák) formálódott ki. íratlan alkotmánya („ezeréves alkotmány") volt hazánknak is 1949-ig. Az első alaptörvény (= fundamentális törvény) az 1222-ben kiadott Aranybulla volt, majd 1514ben Werbőczy szokásjoggyűjteménye, a Hármaskönyv foglalta össze az alkotmányozás alapkérdéseit (nemesi jogegyenlőség elve, Szent Korona-tan). - Az 1848-as márciusi törvények, továbbá a kiegyezés utáni néhány törvény tartalmuk alapján alkotmányos törvények voltak, melyek a polgári átalakulást tükrözték. - A második világháborút követően az 1946. évi I. törvény a köztársaság kikiáltásáról alkotmányos alaptörvény volt. - 1949-ben megszületett az alkotmány, ami már a megváltozott hatalmi viszonyokat tükrözte (az 1936-os szovjet alkotmány példáját követte). - 1988-tól fokozatosan alakult a politikai pluralizmus, és szükségessé vált az alkotmány módosítása, ami több törvényt követően a korábban bemutatott 1989. évi XXXI. törvénnyel zárult. E törvény formailag alkotmánymódosító törvény, mert az 1949. évi XX. törvény szerkezetét követve állapítja meg a Magyar Köztársaság alkotmányát. Tartalmát tekintve azonban új alkotmány, alaptörvény, amely deklarálja és meghatározza a parlamenti kormányformát, illetve a politikai berendezkedést és államszervezetet, biztosítja a polgári és politikai jogokat, valamint a jogállamiságot. A jog magatartási szabályok összessége. Másképpen megfogalmazva a jog olyan társadalmi jelenség, amely valaminő magatartást kötelezően előír, megtilt, vagy megenged. - Minden, arra feljogosított személytől vagy állami szervtől eredő, általános