Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)
A kft. szervei: a taggyűlés, az ügyvezetők, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, üzletrész felosztása és bevonása, a tag kizárása, az ügyvezetők megválasztása és visszahívása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, a társasági szerződés módosítása stb. A tagság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló természetes személyekből határozott időre választott egy vagy több ügyvezető látja el. (Egyszemélyes társaság esetében - ha az alapító természetes személy - az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy az alapító jogosult az ügyintézésre és a képviseletre.) Az ügyvezető (vagy az ügyvezetők egyike) gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottaival szemben. Az ügyvezetők kötelesek a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni, melyben fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, törzsbetétét, továbbá ezen adatok esetleges változását. A kft. felügyelő bizottságot csak akkor köteles létrehozni, ha törzstőkéje a törvény által időről-időre meghatározott nagyságrendnél nagyobb, vagy ha tagjainak száma huszonöt főt meghaladja, illetve ha főfoglalkozású alkalmazottainak száma éves átlagban kétszáz főnél több. A társaság könyvvizsgálót is alkalmazhat. Egyszemélyes társaságnál könyvvizsgáló kijelölése kötelező. Részvénytársaság. Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, melynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A gazdasági társaságok között szervezetét és működését tekintve a részvénytársaság a legösszetettebb forma. A részvénytársaság tipikusan tőkeegyesülés, ahol elég merev választóvonal húzódik meg a szabályozásban a tulajdonosi jogokat gyakorló részvényesek és magát a vállalkozást és az ügyintézést végző vállalat között. A részvény a társasági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvényekhez (részvényfajtákhoz) fűződő jogokat, a kibocsátandó részvények számát és névértékét az alapszabályban kell rögzíteni. A részvények lehetnek bemutatóra szólók és névre szólók.
