Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

bankok, zömüknek irányítását a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság végezte, magát az üzleti tevékenységet azonban az ügyvezető igazgatóság és az osztályok bonyolították le. A legtöbb nagybank szervezetében általában a következő osztályok voltak találhatók: titkárság, pénztár, könyvelés, hitel-, váltó-, értékpapír-, valuta-, deviza-, levelezési és ellenőrzési osztály. A fejlődés folyamán a vállalatok egyre differenciáltabbakká váltak. Tevékenység szempontjából megkülönböztették a - mezőgazdasági - ipari - közlekedési - közüzemi stb. vállalatok különböző formáit. Irányítás szempontjából lehettek: magán állami községi vállalatok. Utóbbiak közé tartoztak a közüzemek, helyi közlekedési vállalatok. A két világháború közti korszakban az Európa-szerte jól ismert korlátolt felelősségű társaságok hazánkban is megszaporodtak, sőt az 1930. évi V. tc.-ben működésük hivatalos szabályozást is nyert. A törvény indokolása kimondja, hogy az eddig ismert kereskedelmi társulási formák már nem elégítik ki a gazdasági élet újabb szükségleteit. Korlátolt felelősségű társaságokra főleg azért van szükség, hogy ezáltal elejét vegyék a kisebb részvénytársaságok elburjánzásának. így jártak el már eddig is egyes fejlettebb kapitalista államok (Anglia, Németország, Ausztria). Magyarországon viszonylag későn került sor erre a rendelkezésre, de mégis komoly eredményeket hozott, főleg, mert a korlátolt felelősségű társaságokra elsősorban a rugalmasság jellemző. Az irányítás itt az ügyvezetők kezében volt, akik viszont széles körű rendelkezési joggal bírtak. Maga a korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló tőkével alakult. A tagok felelőssége a törzsbetét befizetésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjedt ki. A korlátolt felelősségű társaságnak nincsenek forgalomképes részvényei. A társaság maga hitelezőinek egész vagyonával felelt, de az egyes tagok semmiféle felelősséggel nem tartoztak. így a „korlátolt" jelző az alábbiak szerint értendő: a befizetési kötelezettségek és a kockázatok korlátolt jellegéről