Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

5. A KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI VONATKOZÁSAI A régi Magyarország egyrészt történelmi és politikai egység, de ugyanakkor mint Kárpát-medence, kitűnő természetes földrajzi egység is volt. Magyarország határai a XIXII. század fordulójára állandósultak: az Alpok keleti nyúlványai, a Lajta és a Morva folyók, az északi, keleti és déli Kárpátok, a Duna és Száva folyók határolták. Az államterület később a keleti Kárpátoktól keletre, illetve a déli Kárpátoktól és a Szávától délre eső területekre is kiterjedt. Magyarország történelmi egység volt, mert a Kárpátoktól a Kapelláig, mely medencét az Adriától elválasztja, a honfoglalástól 1526-ig ugyanazon politikai hatalom: a magyarok fejedelme, majd királya alá tartozott. Ennek a hosszú együvé tartozásnak tudatát a csak 1718-ban véget érő török hódoltság, az ország három részre való szakadása sem tudna feledtetni. A török kiűzése után Magyarország a Habsburg Birodalom keretében továbbra is inkább fikció, mint valóság: hiszen nem tartozott hozzá 1778-ig a Temesi Bánság, 1867-ig Erdély, és Horvátország, Szlavónia, valamint a katonai határőrvidék. Sőt 1849-1860 között a maradék országot is öt katonai kerületre osztották. A kiegyezéssel rövid fél évszázadra helyreállt a történelmi terület egysége, sőt Fiume révén tengeri kijárathoz is jutott az ország. Az első világháború végén (1918 május) igen rövid ideig még növekszik is Románia rovására a területe (42 falu, 3 dunai sziget). A trianoni békeszerződés feldarabolta Magyarországot. Versailles revíziójára átmeneti kísérlet történt Németország segítségével 1938-1944 között. Ekkor az ország területe 93100-tól 172200 km

2-re nőtt, azaz "Nagy-Magyarország" több mint felét 52,9%-át sikerült restaurálni. Az 1947-es párizsi békével - a Csehszlovákiának átengedett pozsonyi hídfő kivételével - a trianoni határok álltak vissza. Ezeket a változásokat „adattár"formájában követjük nyomon. Magyarország szomszédai: XI. században Német-római birodalom (Krajnai-, Stájer-/Styria/, Morva Őrgrófság, Osztrák Őrgrófság /l 156-tól Hercegség/) Lengyel királyság Kijevi nagyfejedelemség besenyők-úzok-kunok