Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

kötetet stb. puha kefével ellátott porszívó segítségével portalanítják. Kaphatók már olyan szűrőbetéttel (HEPA szűrő) ellátott porszívók, amelyek a legkisebb részecskéket (a penészspórákat) is kiszűrik. A szokványos porszívók csak bizonyos méretnél nagyobb porszemcsék megkötésére alkalmasak. A portalanítást végző személynek megfelelő egyéni védőfelszerelést kell viselnie, mert a por belélegezve Önmagában is egész életre szóló megbetegedéseket okozhat. Nem csak a belélegzést kell elkerülni, hanem a bőrfelület szennyeződését is. b) Hőmérséklet és légnedvesség A hosszú idejű tárolás közben a hőmérséklet és a légnedvesség jelentős mértékben és folyamatosan befolyásolja a gyűjtemény állapotát. Minél magasabb a hőmérséklet és a légnedvesség, annál erősebb a hatás. Ilyen körülmények között nem csak a kémiai károsodás gyorsul fel, hanem nő a penészesedés és a rovarkártevés veszélye is. 24°C fölötti hőmérséklet mellett az abszolút tilos határ a 65% relatív légnedvesség. A levéltári gyűjteményekben legnagyobbrészt előforduló anyagok (a papír, a pergamen és a bőr) tárolására mint korábban is jeleztük, a 16-18°C-os hőmérséklet és a 45-55% közötti relatív légnedvesség az optimális. Mikrofilmek esetében elsősorban arra kell törekedni, hogy az első generációs, biztonsági filmeket, a kameranegatív állományt tároljuk megfelelő, a fent említetteknél hűvösebb és szárazabb klimatikus viszonyok között. A szélsőséges hőmérséklet vagy páratartalom persze a kutatók által használt pozitív filmeknél sem megengedett. A hőmérséklet mérése egyszerű hőmérővel, vagy műszerekkel történhet. A relatív páratartalom a levegőben lévő nedvesség mennyiségének jellemzésére szolgál. Értéke megadja, hogy az adott hőmérsékleten a levegő hány százalékát tartalmazza annak a vízpáramennyiségnek, amennyit a telített állapotában tartalmazna. A hőmérséklet és a relatív légnedvesség értéke szorosan összefügg. A levegőben lévő adott mennyiségű vízpára alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb relatív légnedvességet jelent. Állományvédelmi szempontból a relatív légnedvesség mérése azért fontos, mert megmutatja, hogy a levegő nedvesíti, vagy kiszárítja a gyűjteményben őrzött tárgyakat. A levéltári anyag nedvességtartalma a környező levegő nedvességtartalmától függ. A túlzott kiszáradás és a túl nagy nedvességtartalom, valamint a nedvességtartalom ingadozása egyaránt károsodási forrást jelent számára. A hirtelen hőmérsékletváltozásokból eredő