Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)
(beleértve a később létrehozott népbíróságok által halálra ítéltek kegyelmi kérvényeinek elbírálását is), a miniszterek kinevezését és felmentését stb. A köztársasági elnök jogállását az 1946. évi I. tc. szabályozta, mégpedig úgy, hogy az eredeti elképzelésekhez képest jogköre erősen leszűkült, s így a továbbiakban nem képviselt tényleges ellensúlyt sem a Kormánnyal, sem a Parlamenttel szemben. A nemzetgyűlés (országgyűlés) által alkotott törvényeket az ő aláírásával lehetett kihirdetni, amennyiben azonban észrevételt tett, joga volt egy alkalommal a törvényt a parlamentnek megfontolásra visszaküldeni. A Nemzetgyűlést egy-egy ülésszakban legfeljebb 30 napra elnapolhatta. Képviselte Magyarországot nemzetközi viszonylatban. Kinevezte a kormány elnökét a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának meghallgatása után, a többségi elv tiszteletben tartásával. Továbbá a miniszterelnök előterjesztése alapján kinevezte a Kormány tagjait, az V. és ennél magasabb fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőket, valamint az ítélőbírákat. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 1944 decemberében történt megalakulása után fokozatosan terjesztette ki hatalmát az ország egész területére. (1945 novemberétől hivatalos elnevezése Magyar Kormány-ra változott.) A minisztériumok elnevezése és ügyköre a tárgyalt időszakban jórészt megegyezett a háború előttivel: Belügy-, Külügy-, Honvédelmi, Pénzügy-, Igazságügy-, Közellátásügyi, Földművelésügyi, Iparügyi, Kereskedelem- és Közlekedésügyi, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. 1944 decemberében azonban a világháború súlyos következményeinek mielőbbi megszüntetése érdekében az Ideiglenes Nemzeti Kormány keretében Népjóléti Minisztériumot állítottak fel, amely a Belügyminisztériumtól átvette az egészségügyi és társadalombiztosítási ügyek intézését. A háborús károk helyreállításának irányítása, az egyes tárcák ezzel kapcsolatos munkájának összehangolása érdekében 1945 májusában megalakult az Újjáépítési Minisztérium. A kisgazdák vezetésével működő új tárca hamarosan a koalíció jobb- és baloldala politikai küzdelmének az egyik fo célpontjává vált és a baloldal megakadályozva az újjáépítési tárca „gazdasági minisztérium"-má alakulását - 1945 novemberében hasonló feladatkörrel létrehozta a Gazdasági Főtanácsot. (Az Újjáépítési Minisztériumot 1945 szeptemberében Építés- és Közmunkaügyi Minisztériummá szervezték át és ez már nem „csúcs", hanem az ágazati jellegű feladatokat, az építésügyet, építőipart, városfejlesztést látta el.) Átmenetileg (1945. november-1948. január)
