Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

egységet valamely fondon vagy állagon belül egy nagyobb tárgyi levéltári egységbe vonnak össze. Például: a Hajdú Bihar Megyei Levéltár iratanyagában: XXIII. 104. Debrecen Város Tanácsa VB Pénzügyi Osztály iratai > fond 1960 b) Költségvetési csoport iratai > állag Iktatott iratok > sorozat Iktatókartonok > sorozat Vállalatok dokumentációs vizsgálati iratai > sorozat Gyűjtó'számos iratok -—> sorozat Debrecen Város Tanácsa költségvetése és indoklása > sorozat > sorozat y sorozat > sorozat Létszámnyilvántartások > sorozat i Személyi kartonok > sorozat Fenti sorozatok kialakításánál az iratfajtai és tárgyi szempont keveredett. Sorozatot alkothatnak pl. egy fondon vagy állagon belül egy-egy év iratai. Gyakori, hogy egy szerv tételek szerint rendezett iratait évenként különítik el egymástól. Az iratfajták és időrend szerinti sorozatok általában természetesen alakult levéltári egységek, a tárgyi jellegűek viszont kisebb levéltári egységek összevonásából mesterségesen kialakítottak. - A sorozatok kialakítása, illetve elkülönítése természetszerűleg az előző szintekhez hasonlóan címadással fejeződik be. Tétet a legkisebb közös tárgyú (vagy általános tárgyú) levéltári egység, amelyben több hasonló vagy rokon tárgyú egyedi ügynek az iratai vannak. E meghatározás szerinti levéltári egységet a magyarországi iratkezelés történeti fejlődése során mint láttuk, különböző nevekkel jelölték. A helytartótanácsnál pl. 1783 után kútfő volt a neve az irattári tárgyi egységnek. Belül több egyedi ügy ügy iratdarabjai voltak, ezeket hívták tételeknek. Az 1867 utáni minisztériumi iratkezelésben megtartották a kútfő és a tétel kifejezéseket, de más jelentéssel, mint a XVIII. században. A tétel az, amit ma is annak nevezünk, kútfő pedig a tételekből összevont nagyobb irattári egység, mostani