Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

6. ÁLLAMIGAZGATÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN A koalíciós időszak államszervezete Az 1944. október 15-ei sikertelen kiugrási kísérletet követően - a szövetséges hatalmak nyilatkozatai és a szovjet hadsereg előrenyomulása, az ország jelentős területeinek hadszíntérré válása után - Magyarországon minden felelős politikai tényező tisztában volt azzal, hogy az ország jövőjét csak a Németországgal való szembefordulás biztosíthatja. Miután a Szálasi-kormánynak - német segédlettel - sikerült a törvényesség alapfeltételeit és a jogfolytonosság látszatát biztosítania, nem maradt más lehetőség, mint egy teljesen új alapokra fektetett államiság megteremtése. A helyi, hagyományos közigazgatási szervek újjáalakulásával párhuzamosan új néphatalmi szen'ek, nemzeti bizottságok alakultak a községekben, városokban. A demokratikus pártok - a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt - a szabad Szegeden 1944. december l-jén megalakították a Szegedi Nemzeti Bizottságot. Másnap ünnepélyes keretek között, nagygyűlésen kinyilvánította megalakulását e politikai pártok koalíciója, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és közzétette „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját". Az országos politikai élet megindulásának e jelére néhány nap múlva Debrecenben, majd újabb és újabb településeken megalakultak a nemzeti bizottságok. Hatáskörük a rendkívüli körülmények között szinte az élet minden területére kiterjedt: a közellátásra, a közegészségügy biztosítására, az iskolák, gyárak, bányák, mezőgazdasági üzemek munkájának megindítására. A közigazgatás legégetőbb feladatait végezték, régi jogszabályokat érvénytelenítettek, újakat helyeztek hatályba, irányították a helyi politikát beleértve az önkormányzati testületek, hivatalok tevékenységét is - néhol ítéleteket is hoztak, tehát államhatalmi és bírósági feladatokat is elláttak. A nemzeti bizottságok a pártok szervező munkája eredményeként a későbbi hónapokban felszabadult területek városaiban, községeiben is megalakultak. Szerepük a magyar államiság újjászületése körül csúcsosodott ki. A Függetlenségi Front programjának egyik fö célkitűzése népképviseletre alapozott nemzetgyűlés és ideiglenes kormány megalakítása volt. Az előkészítő bizottság kiküldötteinek kezdeményezésére