Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

utasítás, melynek mellékleteként közölt iratkezelési szabályzat lényegét és szerkezetét tekintve megegyezett a mintaszabályzat rendelkezéseivel. Mivel a tanácsok többsége feltételezhetően - nem készítette el saját szabályzatát a minta szabályzat alapján, ezért látták szükségesnek a kormányzati szervek, hogy erről központilag rendelkezzenek. A II. számú melléklet külön szabályozta a községi tanácsok iratkezelését, amely kötelezően előírta a községeknél a központi iratkezelést, s az iratoknak egy iktatókönyvben, ágazati osztottság nélküli kezelését. Az iratkezelés egyéb mozzanataiban nem található más eltérés. (Szűcs László) 8. MODERN IRATKEZELÉS ÉS IRATTÁROZÁS Az 1969. évi 27. tvr. előírásai A kiadás idején korszerűnek számító 1967. évi 27. tvr. és a végrehajtása ügyében kiadott 30/1969.(IX.2.) sz. kormányrendelet döntő változást hozott az iratkezelés történetében, és azt a következő 25 évre meghatározta. Sőt, előírásainak zöme még ma is érvényes. A két rendelkezés meghatározta az iratkezelésben leggyakrabban használt fogalmakat, a következő módon: Irat

: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban, bármely anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Nem minősül azonban iratnak a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat. (Vö. I. 2. fejezetben leírtakkal!) Levéltári anyag

: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat, illetve a fenti tartalmat hordozó bármely eljárással készült kép- és hangfelvétel. Irattári anyag

: a szerv működése során keletkezett, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó irat.