Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

II. József reformjai a bírósági ügyvitelt is érintették, meghagyta minden hatóságnál a bíróság és közigazgatás szétválasztását. Kötelezővé tették az iktatást, előírták az irattározás módját. Az iratok három nagy osztályát kellett kialakítani: az ügyviteli iratokét, a pertesteket és a peren kívüli eljárás iratait. 1786-1790 közt a Hétszemélyes és a Királyi Tábla iratai ma is e rendet tükrözik, 1790 után megszűnt az iktatás, visszaállt a korábbi rendszer. A XVIII. században bekövetkezett változások a helyi hatóságok, megyék, városok iratkezelését sem hagyták érintetlenül. A megyéknél, főként a törökmentes területeken e korra jelentős irathalmaz gyűlt egybe. Néhány megyében, pl. Abaúj, Bars, Liptó, Trencsén, már a XVIII. század első harmadában az iratok lajstromozásával, rövid tartalmi kivonatokkal találkozunk, melyeket az iratok külzetére írtak. Ez esetek azonban egy-egy tisztviselő egyéni érdemének tulajdoníthatók, s korántsem általános érvényűek. Volt megye, mely iratait a nemesi családok neve szerint betűrendben tartotta, a másik a községek szerinti betűrendben, a harmadik az elöljárók szerint. Voltak megyék, ahol csak az iratokat és jegyzőkönyveket tartották külön, míg másutt a közigazgatási és periratokat elválasztották egymástól. II. József 10 pontos szabályzatot adott ki, mely magában foglalta az iratok mutatózását, rendezését, lajstromozását. 1787 májusától a megyéknek is át kellett térni a tárgyi sorozatok és ezen belül a tárgyi kútfők rendszerére. A közigazgatási és bírósági iratokat következetesen szét kellett választani. Az uralkodó a megyéknél is meghonosította a lajstromozói tisztségét, akinek munkája nyomán a jegyzőkönyvek helyét az iktatókönyv foglalta el. Az uralkodó halálával általában visszatértek a régi rendszerre: sok helyütt a közigazgatási és bírósági iratokat újra egyesítették és felhagytak az iktatással is. Utóbbi pótlására sok megye alkalmazta a közgyűlési iratok jegyzőkönyvi számok szerinti tárolását. II. József uralkodása idején a megyékhez képest a városokban kedvezőbb volt a helyzet; a polgárok bevallásaikat, jogügyleteiket a tanács előtt intézték, a fontos dokumentumok, városi könyvek őrzésére gondot fordítottak. A tisztújításra kiküldött királyi biztosok figyelme az iratokra is kiterjedt, adott esetben pontos utasítást adtak azok