Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

egyháziak azonban főleg ovális alakú pecsétet használtak, de előfordult, hogy pajzsalakú a pecsét. A pecséten általában a pecséttulajdonos ismérvei találhatók. Királyok többnyire trónon ülő királyalakot, hercegek lovasalakot, nemesek családi címereiket használják, az egyháziak gyakorta védőszentjüket, főpapi alakot vésettek pecsétnyomóikra. Nem ritka a XIV. századtól kezdve, hogy a gótikus oltárokra emlékeztető képet találunk a főpapi pecséteken, mely előtt gyakorta kis fülkében imádkozva térdel maga a pecséttulajdonos. Sajátos ábrázolásokat is gyakorta találunk a pecséteken, mint pl. a Nyulak-szigeti apácák pecsétjén Margit, IV. Béla király leányának felajánlását jelentítették meg. Mint a korábbiakban láttuk, okleveleket Magyarországon nemcsak a királyok adtak ki, hanem egyházi személyek, világi méltóságok, sőt megyék és városok is. A történeti irodalomban általában az 1526 előtt keletkezett iratokat nevezik okleveleknek. E dokumentumok kiadása azonban nem kötődik korszakhoz. Oklevelet adnak például a felsőoktatási intézmények a végzett hallgatóknak, a szervezők a különféle versenyek győzteseinek stb. Ezek vizsgálatával az újkori irattan foglalkozik, b) Újkori irattan (akta-tan) Az újabbkori irattan természetesen használja az oklevéltan vizsgálati módszereit, de a valódiság megállapításán túl fokozott figyelmet fordít az iratok ügyvitelben betöltött szerepének és történeti forrásértékének vizsgálatára is. E célok érdekében többnyire a következő szempontok szerint vizsgáljuk az egyes iratokat: 1. formai, külső ismertető jegyeik szerint, 2. belső, szerkezeti elemeik szerint, 3. tartalmi ismérveik szerint, 4. fejlődéstörténeti szempontok szerint, 5. az iratképzők jellege szerint, 6. az iratképzők egymáshoz való viszonya szerint, 7. az iratoknak a keletkezésük, az ügyvitelben elfoglalt helyük szerint, 8. az iratoknak az ügyvitelben betöltött funkciója szerint, 9. ügyviteli, történeti értékük szerint. Az irattannak azt a részét, amely a formai, külső ismertetőjegyek és a belső, szerkezeti elemek szerinti vizsgálattal foglalkozik együttesen analitikus irattannak is