Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

székhellyel, meghatározva azt, hogy az egyes ítélőtáblákhoz mely törvényszékek tartoztak. Az elsőfolyamodású bíróságok szervezetét az 1869-ben felfektetett elvek alapján az 1871. évi XXXI. és XXXII. tc.-ek létesítették, amelyek megszüntettek minden addig működött elsőfolyamodású bíróságot, a megyei és városi törvényszéket, a bányabíróságokat, az úrbéri törvényszéket, a főszolgabírói bíróságot a vegyes bíróságokat stb. Az új szervezet szerint az általános hatáskörű elsőfolyamodású bíróság a királyi törvényszék lett, amelyet minden megyeszékhelyen és számos városban (szám szerint 102t) hoztak létre. Budapesten külön váltó és kereskedelmi törvényszéket szerveztek, amit azonban 1915-ben a Budapesti Törvényszékbe beolvasztottak. Viszont 1895-ben önálló bírósággá szervezték a Budapesti Büntetőtörvényszéket, amely kizárólag bűnügyekkel foglalkozott. A törvényszék élén az elnök állt, büntető és polgári ügyekben egyaránt háromtagú tanácsban ítélkeztek. A törvényszék mint cégbíróság látta el a kereskedelmi cégbejegyzéseket és a csődeljárásokat. Az 1897. évi XXXIII. tc. rendelkezett a törvényszékek mellett szervezett esküdtszékekről, amelyeknek a bűntető perrendtartás szerint hatáskörébe tartozott a halállal vagy legalább 5 évi fegyházzal büntetendő politikai és köztörvényes bűntettek elbírálása. Az esküdtszék vegyesbíróság volt, amely 3 tagú bírói tanácsból és 12 esküdtből állt. A tények megállapítása, a bűnösség és minősítés kérdésében az esküdtek, a büntetés kiszabása kérdésében pedig a bírói tanács döntött. Az esküdtképességet a törvény bizonyos cenzusokhoz kötötte. Az esküdtszékek működését az I. világháború kitörését követően felfüggesztették, és többé nem állították vissza. A korábban szolgabírói hatáskörbe tartozott kisebb vagyoni polgári perekben és kisebb bűnügyekben a járásbíróságok jártak el, az eljárások során egyesbíróságként ítélkeztek. A járásbíróságok fokozatosan vették át a telekkönyvek vezetését, így telekkönyvi ügyekben a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság járt el. Külön bíróságok A Közigazgatási Bíróság 1896-ban történt felállításával a jog korlátai közé kívánták szorítani a közigazgatást, lehetőséget adva az állampolgároknak, hogy a közigazgatási hatóság visszaélései ellen bizonyos ügyekben bírói úton kereshessenek jogorvoslatot. A magyar törvényhozás nem terjesztette ki minden közigazgatási ügyre ezt a jogorvoslati