Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

Törvényhozás Az Osztrák-Magyar Monarchia két központú berendezkedése a közös és a közös érdekű ügyek eldöntésében a magyar törvényhozásnak korlátozott befolyást biztosítottak. A tisztán belső kérdések dolgában azonban a magyar parlament az uralkodóval együttműködve abszolút jogokat élvezett. Az Országgyűlés működésében lényeges változás nem történt az 1848. évi IV. tc.-ben szabályozottakhoz képest, amely az országgyűlés jogállását, az alsótábla (népképviseleti) és a felsőtábla működésének alapvető rendjét, az államfőnek (királynak) az országgyűléssel kapcsolatos jogosítványait és kötelességeit, a két tábla egymáshoz való viszonyát rögzítette. Az 1848-as választási törvényt módosította az 1867. évi X. tc, amely az uralkodó feloszlatási jogosultságát korlátozta; az 1886. évi I. tc. pedig az országgyűlés működésének időtartamát 3 évről 5 évre emelte fel. Az 1885. évi VII. tc. szervezte át a felsőtáblát, elnevezése főrendiház lett. A főrendiház örökös jogú tagjai voltak a főhercegek, és a legalább 3 ezer forint adót fizető grófi és bárói családok nagykorú (férfi) tagjai. Méltóságuk alapján tagjai voltak az ország zászlósurai, koronaőrei, a fiumei kormányzó, a Kúria és a Budapesti Tábla elnökei, az érsekek, megyés püspökök és más hasonló rangú egyháziak. Élethossziglan voltak a tagjai az uralkodó által érdemeik fejében kinevezettek (maximum 50 személy). A főrendiház reformja az egyházi képviselet bizonyos mértékű háttérbe szorítását eredményezte, valamint a főispánok, s a törvényben megállapított vagyon-képességgel nem rendelkező örökös jogú főrendek tagsági státusának megszüntetésével csökkent a létszáma. Állami Számvevőszék 1870-ben az országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. tc.-et. A törvény szerint az ÁSZ feladata a költségvetés végrehajtásának figyelemmel kísérése, a parlament számára a zárszámadás előkészítése, a pénzügyi tervek betartásának ellenőrzése. 1913-ban a számvevőszék elnevezését Legfőbb Állami Számvevőszékre változtatták.