Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

utolsó, amely az egykori egyházmegyék közül újra megkezdte működését. E püspökség székhelye kezdetben, 1718 és 1738 között Szegeden volt, ekkor költözött Temesvárra, a Bánság fővárosába, ahol egészen az első világháborúig maradt. A felvilágosult abszolutizmus időszakában, Mária Terézia és II. József uralkodása idején a bécsi udvar az egyházat is közvetlenebb befolyása alá kívánta vonni és ennek keretében módosítani akarta az egyházmegyék szerkezetét és határait. A jobb működés érdekében a túl nagy egyházmegyéket kisebbekre kívánták tagolni. 1776-ban történt meg az óriási területi Esztergomi Főegyházmegye feldarabolása, ekkor hozták létre Besztercebánya, Rozsnyó és Szepesváralja központtal a Felvidék három új katolikus püspökségét. Egy évvel később, 1777-ben a Dunántúl egyházmegyéinek határait is átrendezték és részben Veszprémből, részben Győrből véve el területeket, létrehozták az új Szombathelyi és Székesfehérvári Püspökségeket. A szervezeti változások folyamata csak a XIX. század elején zárult le, amikor előbb az Egri Püspökséget emelte a pápa érsekség rangjára, majd ugyancsak 1804-ben két új püspökséget szervezett Kassa és Szatmárnémeti központtal. A hagyományos középkori szerzetesrendek nagy része nem élte túl a reformáció és a Hódoltság időszakát, de helyettük új típusú és nagy hatékonysággal működő más szerzetesrendek települtek meg Magyarországon. Az új szerzetesrendek közül a legjelentősebb természetesen a jezsuita rend volt, amely e korszakban ugyan nem hozott létre önálló magyar provinciát, de szerepe rendkívül nagy volt a rekatolizáció folyamatában. Első rendházukat 1561-ben alapították Nagyszombatban. A XVII-XVIII. században mintegy 30 gimnáziumot, három egyetemet (Nagyszombat, Kassa, Kolozsvár) és két akadémiát (Buda, Győr) működtettek és lettek ezáltal a legnagyobb hatású oktató rend Magyarországon és Erdélyben. 1773-ban a pápai bulla alapján a jezsuita rend magyarországi működése is megszűnt. Ugyancsak az oktatás területén fejtette ki nagyjelentőségű működését a piarista rend, amely 1642-ben telepedett meg Magyarországon Podolinban. A XVIII. század végéig mintegy 20 gimnáziumot állítottak fel az országban és igen sikeres oktatási módszereik következtében az udvar olyan speciális szakiskolák vezetését is rájuk bízta, mint például az 1763-ban Szencen létrehozott Collegium Oeconomicum-ot.