Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

kódexírásnál használt, könnyen és jól olvasható írás a könyvírás, az inkább okleveleknél használt, viszonylag gyorsan kivitelezhető írás: a folyóírás (cursiva). A latin írás legrégibb emlékei csupa nagybetűs, ún. capitalis írással íródtak. A capitalis írás jellegzetessége, hogy valamennyi betűje egy négyzetbe szorítható (quadrata). Capitalis quadrata - I1I-IV. század [lile ubi co]mplexu Aeneae colloque pependit, [Et magnujm falsi implevit genitoris amorem, [Reginam] petit. Haec oculis, haec pectore toto [Haeret e]t interdum gremio fovet, inscia Dido, [Insideat] quantus miserae deus. Ac memor ille [Matris ajcidaliae paulatim abolere Sychaeum [Incipit e]t vivo temptat praevertere amore [Iam pridem resides animos desuetaque corda] Ennek a kőbe véshető írásnak a papiruszra calamussal írott változata a capitalis rustica, amelynek a betűi gömbölyűbbek, mint a feliratos betűk. Ezt az írást a II-VIII. században használták. A capitalis rustica tovább gömbölyített változata az uncialis, amely ugyancsak a II-VIII. században volt használatos.